EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A kárpátaljai magyarok tömeges áttelepedése Magyarországra 1979–1990 között

Attila Seres

Kárpát-haza Szemle · 2024 · 2024 (1) · 6-42

DOI: 10.64605/khsz.2024.1.01 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Kárpát-haza Szemle, 2024. Verfasst von Attila Seres.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A tanulmány célja az, hogy egy diplomáciai forráscsoport, a Kijevi Magyar Főkonzulátus iratanyaga segítségével meghatározza a kárpátaljai magyarok 1979 és 1990 közötti tömeges Magyarországra telepedésének főbb tendenciáit, okait, illetve az áttelepülő csoportok korosztályi, képzettségi és foglalkozási összetétele alapján az elvándorlásnak a kárpátaljai magyar szellemi és kulturális életre gyakorolt hatását. A magyar nemzetiségű szovjet állampolgárok Magyar Népköztársaságba való áttelepülésének jogalapját az 1963. január 13-án Moszkvában aláírt, a kettős állampolgárság eseteinek kiküszöbölése tárgyában kötött magyar–szovjet államközi egyezmény teremtette meg. A Kijevi Magyar Főkonzulátust 1969-ben hozták létre, a konzuli illetékességi körzetébe az Ukrán Szovjet Szövetségi Köztársaság Kárpátontúli területe (Kárpátalja) is beletartozott, az ott élő magyarok ettől az időponttól kezdve Kijevben, a magyar főkonzulátus konzuli hivatalában nyújtották be a honosítási (áttelepedési) kérelmeiket. A tanulmány két irattípus, a főkonzulátus által az áttelepülésekről évente elkészített összesítő jelentések és a főkonzulátus konzuli tevékenységéről készített éves beszámolók, illetve az azokhoz mellékelt statisztikai táblázatok alapján igyekszik választ adni arra, hogy ebben az időszakban hány magyar nemzetiségű személy telepedett át Magyarországra, milyen volt az áttelepülők korosztályi, képzettségi és foglalkozási összetétele, illetve mely megyék és városok voltak a legjellemzőbb letelepedési célterületek. A fellelhető levéltári dokumentumok és szakirodalom alapján a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a kárpátaljai magyarok tömeges áttelepedése mögött elsősorban nem gazdasági vagy egzisztenciális okok rejlettek, hanem leginkább az oktatási és a közigazgatási szféra – valójában burkolt oroszosítást szolgáló – úgynevezett „internacionalizációja”, amely a brezsnyevi érában (1964–1982) majd az azt követő időszakban a magyar nyelvhasználati jogok, és azzal együtt a magyar nemzetiségű értelmiség érvényesülési perspektíváinak beszűküléséhez vezetett.

Zitieren

APA

Seres, A. (2024). A kárpátaljai magyarok tömeges áttelepedése Magyarországra 1979–1990 között. Kárpát-haza Szemle, 2024(1), 6-42. https://doi.org/10.64605/khsz.2024.1.01

Vancouver

Seres A. A kárpátaljai magyarok tömeges áttelepedése Magyarországra 1979–1990 között. Kárpát-haza Szemle. 2024;2024(1):6-42. doi:10.64605/khsz.2024.1.01

BibTeX
@article{Seres2024,
  author = {Seres, Attila},
  title = {A kárpátaljai magyarok tömeges áttelepedése Magyarországra 1979–1990 között},
  journal = {Kárpát-haza Szemle},
  year = {2024},
  volume = {2024},
  number = {1},
  pages = {6--42},
  doi = {10.64605/khsz.2024.1.01}
}
Kostenlos starten →