A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok
Tér és Társadalom · 14.04.2026 · 40 (1) · 146-168
DOI: 10.17649/tet.40.1.3687 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Tér és Társadalom, online erschienen am 14.04.2026. Verfasst von Patrik Tátrai und 3 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Ukrajnában az elmúlt bő évtized geopolitikai krízisei – különösen a 2014-ben kezdődő kelet-ukrajnai harcok, majd a 2022-es orosz invázió – Kárpátalján is jelentősen átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Ennek hatására a kárpátaljai magyarok elvándorlása egyre intenzívebb lett, továbbá migrációjuk mintázatai megváltoztak. Ahogy a korábbi krízisidőszakokban, úgy 2022-t követően is a migráció elsődleges célterülete, köszönhetően az anyaország nemzetpolitikája által teremtett lehetőségeknek, Magyarország, amin belül kitüntetett szerepet játszik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye. Statisztikai adatok és terepkutatás együttes alkalmazására épülő tanulmányunk célja, hogy minél pontosabban feltérképezze (1) az Ukrajnából Magyarországra irányuló migráció volumenét, térbeli jellemzőit, dinamikáját a teljeskörű orosz katonai invázió után; (2) a Magyarországra települt kárpátaljai magyarok migrációjának fő motivációit; valamint (3) a migráció térbeli sajátosságait, azaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe áttelepülők lakóhely-választási preferenciáit. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a jelen migrációs hullám nem értelmezhető a korábbi időszak jellemzőinek ismerete nélkül, ugyanis a mostani migráció katalizátorai a 2010-es évek során kiépült transznacionális kapcsolathálók, ingatlanvásárlások és állampolgársági kedvezmények. A 2022 után megfigyelhető áttelepülés e korábbi transznacionális családi stratégiák (re)aktiválása révén történt, statisztikailag nem, vagy alig nyomon követhető módon, aminek eredményeként a korábban jellemző kétlakiságot egyre több esetben váltja fel az állandó magyarországi tartózkodás. Az áttelepültek lakhelyválasztása kapcsán azt találtuk, hogy kiemelkedő a határátkelőhelyek szerepe, amelyek közelében 20–50% is lehet a kárpátaljai származásúak aránya, akik jellemzően adott határátkelő vonzáskörzetéből származnak – tehát a földrajzi közelség a kibocsátó oldalon is fontos tényező.
Zitieren
APA
Tátrai, P., Erőss, Á., Kohut-Ferki, J., & Kovály, K. (2026). A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok. Tér és Társadalom, 40(1), 146-168. https://doi.org/10.17649/tet.40.1.3687
Vancouver
Tátrai P, Erőss Á, Kohut-Ferki J, Kovály K. A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok. Tér és Társadalom. 2026;40(1):146-168. doi:10.17649/tet.40.1.3687
BibTeX
@article{Ttrai2026,
author = {Tátrai, Patrik and Erőss, Ágnes and Kohut-Ferki, Julianna and Kovály, Katalin},
title = {A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok},
journal = {Tér és Társadalom},
year = {2026},
volume = {40},
number = {1},
pages = {146--168},
doi = {10.17649/tet.40.1.3687}
}
EUVIMED