EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A magyarországi cigány irodalom mint a magyar irodalomtörténet-írás rendszerszintű problémája

Gábor Schein

Irodalomtörténet · 2024

DOI: 10.62615/it.2024.2.03 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Irodalomtörténet, 2024. Verfasst von Gábor Schein.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A magyarországi cigány irodalom az 1970-es évektől kezdve mind nyilvánvalóbban fogalmazta meg magát kisebbségi irodalomként. A tanulmány azt követi nyomon, miként jött létre a magyar nemzeti irodalom homogenitásának terében a cigány kisebbségi irodalom, és hogy milyen szökésvonalakat dolgozott ki magának a többségi homogenitás kontrolláló, felügyelő működése mellett. A 19. századból örökölt többségi államszervezet, nemzeti önértelmezés célja mindmáig a szökésvonalak, a homogenitással szembeni alternatívák eltüntetése. A homogenitást az irodalomtörténet-írás intézményi és narratív hagyományai is leképezik. Ronald Bogue nyomán megállapítható, hogy a kisebbségi irodalom nem termék, inkább a kisebbségivé válás folyamataként értelmezhető. A folyamat minden szintjén ambivalenciákat foglal magába, amelyek a magyar irodalom szereplőinek identifikációjában is jól megfigyelhetők. A tanulmány kitüntetett figyelmet szentel a cigány polgárjogi mozgalom kialakulásának, illetve Choli Daróczi József és Bari Károly életművének, de más írók műveit is vizsgálja. Elemzi továbbá a magyarországi cigány irodalom fogalmának eddigi meghatározási kísérleteit. Legfontosabb következtetése az, hogy a magyar irodalomtörténeti kánonok nincsenek felkészülve a cigány kisebbségi irodalom integrálására, mert ez az explicit nyelvi és implicit nyelvi-etnikai homogenitás tézisének feladását várná el tőle, amelyre mindmáig a politikai nemzet képzetei is épülnek. A kisebbségi irodalom lényegét azonban nem a többségivel való szembenállás adja, hanem a rések, a köztes terek, az eldöntetlenségek helyeinek kialakítása. A 19. századból eredő kanonikus szerkezeteken belül erre nincsen mód. A magyarországi cigány irodalom ilyen feltételek mellet addig képes deterritorizáló jellegének megőrzésére, ameddig nem kíván kánonokat vagy kanonikus szerkezeteket alkotni. A többségi szerkezetek kontrolláló erejükkel mintha éppen erre akarnák rákényszeríteni. A cigány irodalom diffúz nyelvjátékainak erősítésére, láthatóbbá és hallhatóbbá tételére viszont feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a többségi homogenitás – a maga politikai kényszereivel – fenntarthatatlanságában lelepleződjék. Így válhat a szerkezet a többségi és a kisebbségi perspektívából nézve egyaránt inspirálóbbá, ami elvezethet a 19. századi nemzeti irodalomfelfogás felbomlásához és más elvek szerinti újjászerveződéséhez.

Zitieren

APA

Schein, G. (2024). A magyarországi cigány irodalom mint a magyar irodalomtörténet-írás rendszerszintű problémája. Irodalomtörténet. https://doi.org/10.62615/it.2024.2.03

Vancouver

Schein G. A magyarországi cigány irodalom mint a magyar irodalomtörténet-írás rendszerszintű problémája. Irodalomtörténet. 2024. doi:10.62615/it.2024.2.03

BibTeX
@article{Schein2024,
  author = {Schein, Gábor},
  title = {A magyarországi cigány irodalom mint a magyar irodalomtörténet-írás rendszerszintű problémája},
  journal = {Irodalomtörténet},
  year = {2024},
  doi = {10.62615/it.2024.2.03}
}
Kostenlos starten →