Jog-e a konzuli kapcsolattartáshoz való jog?
Jogtudományi Közlöny · 12.06.2026 · 81 (6) · 273-281
DOI: 10.59851/jk.81.06.4 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Jogtudományi Közlöny, online erschienen am 12.06.2026. Verfasst von Adrienn Becánics. Die Arbeit nennt 14 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
z uniós polgárság számára biztosított konzuli védelem a többi jogosultságtól eltérően, nem csupán a tagállamok között, de extraterritoriális viszonylatban is fokozza az uniós polgárok védelmét. Legfőbb célja a képviselet nélküli állampolgár uniós tagállam általi megsegítése harmadik államok területén, ezáltal a tagállamok az Unió határain túl jogosultak és egyben kötelezettek a bajba jutott uniós polgár részére történő támogatás nyújtására. Érdemes ugyanakkor a konzuli védelem egy speciális szegmensére, a fogvatartottak számára biztosított védelemre kiemelten fókuszálni, tekintettel arra, hogy szabályozása a konzuli védelem általános szabályozásához képest eltérő utat jár be az Unió jogalkotásában. Vajon az Európai Unió tagállamai által és egyben azok területén megvalósított védelem a nemzetközi jog univerzális, regionális vagy bilaterális szabályaihoz viszonyítottan képes-e magasabb szintű védelmi hálót alkotni, és ha igen, miben nyilvánul meg annak specialitása?
Zitieren
APA
Becánics, A. (2026). Jog-e a konzuli kapcsolattartáshoz való jog?. Jogtudományi Közlöny, 81(6), 273-281. https://doi.org/10.59851/jk.81.06.4
Vancouver
Becánics A. Jog-e a konzuli kapcsolattartáshoz való jog?. Jogtudományi Közlöny. 2026;81(6):273-281. doi:10.59851/jk.81.06.4
BibTeX
@article{Becnics2026,
author = {Becánics, Adrienn},
title = {Jog-e a konzuli kapcsolattartáshoz való jog?},
journal = {Jogtudományi Közlöny},
year = {2026},
volume = {81},
number = {6},
pages = {273--281},
doi = {10.59851/jk.81.06.4}
}
EUVIMED