A tulajdonhoz való jog változásai eszmetörténeti aspektusból
Acta Humana · 30.06.2026 · 14 (1) · 19-30
DOI: 10.32566/ah.2026.1.2 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Acta Humana, online erschienen am 30.06.2026. Verfasst von Jenő Szmodis. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A tulajdonhoz való jog az ókortól a középkorig státuszhoz, politikai szerephez és hierarchikus viszonyokhoz kötött jogintézmény volt, nem absztrakt alanyi jog. Funkciója a közösség, a hatalom és az öröklés rendjével függött össze. Az abszolutizmus korában a tulajdonról való gondolkodás fordulóponthoz érkezett. Megjelentek a modern természetjogi felfogások (Bodin, Grotius, Locke), míg Hobbes a jog vonatkozásában annak állami eredetét hangsúlyozta. A 18–19. század a magántulajdon alkotmányos védelme és a közérdekű korlátozások közötti egyensúlykeresés időszaka volt, ahol a liberalizmus és a kodifikáció elismerte a tulajdon társadalmi kötöttségét. A 20. században a tulajdon ideológiai kérdéssé vált: a liberalizmus alapjognak, a szocializmus és kommunizmus erősen korlátozandó, illetve felszámolandó intézménynek, a fasiszta és náci ideológia pedig sajátos politikai eszköznek tekintette. A 21. századi posztmodern felfogások a tulajdont gyakorta funkcionális, hozzáférés-alapú és globális célokhoz igazított intézménnyé igyekeznek alakítani, ami az egyéni autonómia és a jogbiztonság relativizálását veti fel.
Zitieren
APA
Szmodis, J. (2026). A tulajdonhoz való jog változásai eszmetörténeti aspektusból. Acta Humana, 14(1), 19-30. https://doi.org/10.32566/ah.2026.1.2
Vancouver
Szmodis J. A tulajdonhoz való jog változásai eszmetörténeti aspektusból. Acta Humana. 2026;14(1):19-30. doi:10.32566/ah.2026.1.2
BibTeX
@article{Szmodis2026,
author = {Szmodis, Jenő},
title = {A tulajdonhoz való jog változásai eszmetörténeti aspektusból},
journal = {Acta Humana},
year = {2026},
volume = {14},
number = {1},
pages = {19--30},
doi = {10.32566/ah.2026.1.2}
}
EUVIMED