A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány
Fordítástudomány · 29.06.2026 · 28 (1) · 79-100
DOI: 10.35924/fordtud.28.1.3 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Fordítástudomány, online erschienen am 29.06.2026. Verfasst von Balázs Bakó. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az ukrajnai háború által kiváltott menekülthullám számos kihívás elé állította és állítja Magyarországot és az Európai Uniót. Ide sorolhatók a nyelvi különbségek, amelyek a tolmácsolás megszervezését is szükségessé tették. A pályaudvarokon eleinte civilek szervezték meg az ellátást és a tolmácsolást. Magyarországon azonban az önkéntes és a professzionális tolmácsok jogállása, képzése, képesítési követelményei, a rájuk vonatkozó etikai szabályok, hivatalos névjegyzéken történő nyilvántartásuk sem rendezett, vagy nem feltétlenül tükrözi a tényleges gyakorlatot.Ennek a gyakorlatnak a tolmácsolástudomány általi feltárása Magyarországon még gyerekcipőben jár. A jelen tanulmányban bemutatott interjús pilotkutatás ehhez a feltáró munkához kíván hozzájárulni. 2024. novemberben és decemberben hat résztvevővel készített félig strukturált interjúk átiratainak tematikus elemzésével a kutatás arra kereste a választ, hogy a tolmácsvégzettséggel és gyakorlattal rendelkező, professzionális tolmácsok milyen kihívásokat, nehézségeket vagy akár pozitív élményeket szereztek az ukrajnai menekültek részére önkéntesen nyújtott tolmácsolási események során, illetve betöltöttek-e egyéb szerepeket is. A további kutatási kérdések a résztvevők által szükségesnek vélt tolmácskompetenciákra és képzésekre vonatkoztak. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők egyéb szerepeket is elláttak az adotthelyzet és a menekültek szükségleteinek függvényében. A nehézségek, különösen az érzelmi kihívások nagyobb súllyal jelentek meg a résztvevők narratíváiban a pozitív élményekhez képest. A saját nyelvi kompetenciájukat megfelelőnek ítélték, azonban a tolmácstól elvárt semlegesség követelményéhez különbözőképpen viszonyultak. A további képzésekre öt résztvevő nyitott volt, ami a kutatás eredményeinek hasznosíthatóságára mutat rá. A kutatás kvalitatív voltára tekintettel az eredmények nem reprezentatívak a menekültügyi tolmácsok egész közösségére, azonban az interjú mint eszköz alkalmas a jelenség további kutatására.
Zitieren
APA
Bakó, B. (2026). A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány. Fordítástudomány, 28(1), 79-100. https://doi.org/10.35924/fordtud.28.1.3
Vancouver
Bakó B. A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány. Fordítástudomány. 2026;28(1):79-100. doi:10.35924/fordtud.28.1.3
BibTeX
@article{Bak2026,
author = {Bakó, Balázs},
title = {A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány},
journal = {Fordítástudomány},
year = {2026},
volume = {28},
number = {1},
pages = {79--100},
doi = {10.35924/fordtud.28.1.3}
}
EUVIMED