„Ezért az óráért jöttem” : A szent három nap kenotikus mélysége a balthasari teológiában
Szellem és Tudomány · 01.06.2026 · 17 (1-2) · 17-30
DOI: 10.32966/szellem.2026.002 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Szellem és Tudomány, online erschienen am 01.06.2026. Verfasst von Anita Hegedűsné Veréb. Die Arbeit nennt 9 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Hans Urs von Balthasar szeretet-teológiája teljesen átöleli egész gondolkodási rendszerét. A szentháromságos önkiüresedést a szeretet dinamikája alapján látja megvalósulni. A teremtett véges létező szabadságában elutasítja a Teremtőt. Az öröktől fogva engedelmes Fiú az elutasító, bűnös emberhez fordul megtestesülésével. Az emberi természetet felvéve egy lesz közülünk. Önkiüresedésének és szeretetének csúcspontja a Getszemáni kertben megélt Isten nélkülisége, elidegenedettsége, mely a kereszten és az alvilágban a legmélyére süllyed. A feltámadás eseményében Jézus isteni dicsőségét visszakapja az Atyától és megmutatja magát a kiválasztottaknak, tanítványainak. Megdicsőült teste teljesen egyedülálló. A feltámadás örömével és békéjével tárja fel, és mutatja meg magát.
Zitieren
APA
Veréb, A. H. (2026). „Ezért az óráért jöttem” : A szent három nap kenotikus mélysége a balthasari teológiában. Szellem és Tudomány, 17(1-2), 17-30. https://doi.org/10.32966/szellem.2026.002
Vancouver
Veréb AH. „Ezért az óráért jöttem” : A szent három nap kenotikus mélysége a balthasari teológiában. Szellem és Tudomány. 2026;17(1-2):17-30. doi:10.32966/szellem.2026.002
BibTeX
@article{Verb2026,
author = {Veréb, Anita Hegedűsné},
title = {„Ezért az óráért jöttem” : A szent három nap kenotikus mélysége a balthasari teológiában},
journal = {Szellem és Tudomány},
year = {2026},
volume = {17},
number = {1-2},
pages = {17--30},
doi = {10.32966/szellem.2026.002}
}
EUVIMED