Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában
Magyar Rendészet · 14.05.2026 · 26 (1) · 239-255
DOI: 10.32577/mr.2026.1.16 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Rendészet, online erschienen am 14.05.2026. Verfasst von Hedvig Szabó und 1 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: Az Európai Unió terrorizmus elleni politikája az elmúlt két évtizedben több átfogó stratégiai dokumentumban öltött testet, amelyek eltérő biztonsági kihívásokra és intézményi környezetre reflektáltak. Ugyanakkor kevéssé feltárt, hogy ezek a dokumentumok mennyiben képviselnek valódi paradigmaváltást, és milyen strukturális logika mentén alakult át az uniós megközelítés. Célkitűzések: A tanulmány célja az EU terrorizmus elleni stratégiáinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel azok stratégiai irányváltásaira. Módszertan: A kutatás kvalitatív dokumentumelemzésen alapul, amely az EU Terrorizmusellenes Stratégia 2005 (The European Union Counter-Terrorism Strategy), az EU Terrorizmusellenes Program 2020 (EU Counter-Terrorism Agenda), a 2024-es tanácsi következtetések és a 2025-ös ProtectEU stratégia (EU belső biztonsági stratégia) szövegének tartalmi vizsgálatára épül. Az elemzés során az európai terrorizmus trendjeire épülő történeti megközelítés keretében kerül sor a stratégiai dokumentumok keletkezési körülményeinek, fenyegetésértelmezésének és célrendszerének összehasonlítására. Eredmények: Az elemzés kimutatja, hogy a három korszak eltérő biztonságpolitikai paradigmákat testesít meg. A 2005-ös Stratégia alapvetően reaktív, államközpontú és terrorcselekmény-fókuszú megközelítést alkalmazott, a 9/11 és a madridi, illetve londoni merényletek hatására. A 2020-as Terrorizmusellenes Program már a radikalizáció, a megelőzés és az online tér szerepének erősödésére reagált, integráltabb intézményi keretben. A 2024–2025-ös dokumentumok pedig a terrorizmust a hibrid fenyegetések, geopolitikai instabilitás és technológiai kockázatok összefüggésrendszerében értelmezik, hangsúlyt helyezve a reziliencia, az infrastruktúra-védelem és a társadalmi ellenálló képesség erősítésére. A stratégiai logika így a klasszikus terrorellenes megközelítéstől a komplex biztonságpolitikai integráció irányába mozdult el. Konklúzió: A tanulmány megállapítja, hogy az EU terrorizmus elleni politikája nem pusztán evolúciós módon fejlődött és frissült, hanem több szakaszban alapvető szemléletváltáson ment keresztül. A hangsúly a reakcióról a megelőzésre, majd a komplex fenyegetéskezelésre helyeződött át. A jövőbeni kutatások számára különösen fontos irány a terrorizmus komplex fenyegetések rendszerében való elhelyezkedésének vizsgálata.
Zitieren
APA
Szabó, H., & Rémai, D. (2026). Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában. Magyar Rendészet, 26(1), 239-255. https://doi.org/10.32577/mr.2026.1.16
Vancouver
Szabó H, Rémai D. Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában. Magyar Rendészet. 2026;26(1):239-255. doi:10.32577/mr.2026.1.16
BibTeX
@article{Szab2026,
author = {Szabó, Hedvig and Rémai, Dániel},
title = {Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában},
journal = {Magyar Rendészet},
year = {2026},
volume = {26},
number = {1},
pages = {239--255},
doi = {10.32577/mr.2026.1.16}
}
EUVIMED