Reprezentáció és utópia
Magyar Filozófiai Szemle · 31.01.2026 · 69 (1)
DOI: 10.70510/mfsz.21372 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Filozófiai Szemle, online erschienen am 31.01.2026. Verfasst von Zoltán Popovics. Die Arbeit nennt 54 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Tanulmányomban Louis Marin és Marc Richir utópia- és idealizáció-fogalmát szeretném bemutatni, elsősorban két szövegükre, Marin Utopiques: Jeux d’espaces és Richir L’institution de l’idéalité című könyvére fogok támaszkodni (Marin 1973. 21, 29, 115, 128; Richir 2002). Nem feltétlenül evidens, hogy Marin és Richir mintegy együttlátható. Az együttlátásuk mellett elsősorban az szól, hogy mindkettőjük számára kiemelkedő jelentőséggel bír a fenomenológia hagyománya, sőt hogy mindkettőjük számára a fenomén kapcsán megkerülhetetlen a fenséges problémája, azaz a megjelenítés, a megjeleníthetőség kérdése, ezen keresztül pedig a reprezentáció problémája. Mind Marin, mind pedig Richir olvasatában az utópia kitüntetetten a megjelenítés, a reprezentáció kérdésével kapcsolódik össze: a nem itt és nem most lévő megjeleníthetőségével. Ugyanakkor mindkettőjük számára a reprezentáció – és az utópia – kérdése az idealizáció problémájához is elvezet. Ahhoz, hogy a megjelenítés során azt, amit megjelenítünk, szükségszerűen át is alakítjuk. Mintegy megszépítjük. De legalábbis megváltoztatjuk. Az u-tópiát eu-tópiává változtatjuk.
Zitieren
APA
Popovics, Z. (2026). Reprezentáció és utópia. Magyar Filozófiai Szemle, 69(1). https://doi.org/10.70510/mfsz.21372
Vancouver
Popovics Z. Reprezentáció és utópia. Magyar Filozófiai Szemle. 2026;69(1). doi:10.70510/mfsz.21372
BibTeX
@article{Popovics2026,
author = {Popovics, Zoltán},
title = {Reprezentáció és utópia},
journal = {Magyar Filozófiai Szemle},
year = {2026},
volume = {69},
number = {1},
doi = {10.70510/mfsz.21372}
}
EUVIMED