Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet?
Magyar Filozófiai Szemle · 31.01.2026 · 69 (1)
DOI: 10.70510/mfsz.21368 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Filozófiai Szemle, online erschienen am 31.01.2026. Verfasst von Ágoston Keisz. Die Arbeit nennt 56 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Az irodalmi művek létrejöttének folyamatában mintakövetésnek nevezhetünk minden olyan eljárást, amelynek során egy alkotó tudatosan kiválasztja, értelmezi és beépíti szövegeibe egy másik szöveg vagy szövegcsoport jellemző formáit, témáit, nyelvi eszközeit. Az is gyakran előfordul, hogy a szerző büszkén vállalja és dokumentálja is a folyamatot. A római irodalomban például Plautus és Terentius tudatosan a görög újkomédiát követte, és Horatius is büszke volt arra, hogy a görög lírikusok, ezen belül az aiol költészet hatása alatt alkotott. A 16. századi francia irodalomban a Pléiade köre az antik irodalmat tekintette a születő francia irodalom mintájának, ahogy azt Joachim du Bellay kifejtette La Deffence et Illustration de la Langue Françoyse című programadó munkájában (du Bellay 1549/2006. 318–416). A 18–19. század fordulójának magyar írói, programszerzői is tudatosan az antik örökséghez és a nyugat-európai irodalmakhoz fordultak a magyar kultúra megújítását segítő mintákért.
Zitieren
APA
Keisz, Á. (2026). Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet?. Magyar Filozófiai Szemle, 69(1). https://doi.org/10.70510/mfsz.21368
Vancouver
Keisz Á. Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet?. Magyar Filozófiai Szemle. 2026;69(1). doi:10.70510/mfsz.21368
BibTeX
@article{Keisz2026,
author = {Keisz, Ágoston},
title = {Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet?},
journal = {Magyar Filozófiai Szemle},
year = {2026},
volume = {69},
number = {1},
doi = {10.70510/mfsz.21368}
}
EUVIMED