Az affektív tudattalan és a tudattalan enklávé
Magyar Filozófiai Szemle · 2024
DOI: 10.70510/mfsz.16324 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Filozófiai Szemle, 2024. Verfasst von Lajos Horváth. Die Arbeit wurde bisher 1-mal zitiert (Crossref).
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány célja az affektív tudattalan fenomenológiai koncepciójának vizsgálata és kiegészítése a tudattalan enklávé pszichoanalitikus fogalmával. A tanulmány bevezetése megkülönbözteti az implicit és a tudatidegen affektív tudattalant, majd amellett érvel, hogy a visszaható trauma részben asszimilálhatóvá és tudatképessé alakíthatja az affektív tudattalan énidegen elemeit. Az első részben megvizsgálom a visszaható trauma Fletcher és Laplanche-féle értelmezéseinek fenomenológiai jelentőségét. A második rész pedig a tudattalan enklávé és a tudatidegen affektív tudattalan összehasonlító elemzésére vállalkozik. A két elmélet közös nevezője, hogy a tudattalant egy időben kibontakozó, identitást építő-romboló aktivitásként és nem statikus rezervoárként képzeli el. A tanulmány végül azt szeretné demonstrálni, hogy a tudattalan enklávé kompatibilis az affektív tudattalannal és az utólagosság temporális logikája lehetővé teszi annak részleges integrációját.
Zitieren
APA
Horváth, L. (2024). Az affektív tudattalan és a tudattalan enklávé. Magyar Filozófiai Szemle. https://doi.org/10.70510/mfsz.16324
Vancouver
Horváth L. Az affektív tudattalan és a tudattalan enklávé. Magyar Filozófiai Szemle. 2024. doi:10.70510/mfsz.16324
BibTeX
@article{Horvth2024,
author = {Horváth, Lajos},
title = {Az affektív tudattalan és a tudattalan enklávé},
journal = {Magyar Filozófiai Szemle},
year = {2024},
doi = {10.70510/mfsz.16324}
}
EUVIMED