Választási deepfake: szabályozási kérdések, kihívások és alkotmányos dilemmák
Iustum Aequum Salutare · 03.07.2026 · 22 (2) · 163-184
DOI: 10.69695/ias.2026.2.10 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Iustum Aequum Salutare, online erschienen am 03.07.2026. Verfasst von Tamás Szikora. Die Arbeit nennt 44 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A digitális technológia, a közösségi média előretörése és meghatározó közvélemény-befolyásoló tényezővé válása rávilágított ezen innovatív megoldások választási kampányokban való széles körű alkalmazhatóságának lehetőségére is. A dezinformáció mellett, illetve annak egyik megjelenési formájaként azonosítható deepfake-tartalmak a korábbiakban nem tapasztalható szintre emelték a nyilvánosság félrevezetésének, megtévesztésének módszereit. A valótlan tartalmú üzenetek terjesztése a politika világában ugyan közel sem újkeletű jelenség, az elmúlt években a manipulált deepfake-videók megjelenése és közösségi médiában való terjedése komolyabb aggodalmakra adott okot. A választók bizalmáért folyó versengésnek – akár tetszik, akár nem – a kampányok természetes velejáróivá váltak a valótlan, manipulált üzenetek terjesztése. Az efféle deepfake-videók, azon túlmenően, hogy előállításuk a mai technológiai környezetben rendkívül alacsony költségen megvalósítható, két további körülménynek köszönhetően jelentős mértékű eltérést mutatnak a valótlan tartalmak korábban ismert formáitól. Egyfelől, az ilyen üzenetek megtévesztően valódinak tűnhetnek, ezért manipulált jellegük megállapítása sok esetben szinte lehetetlen. Másfelől pedig a közösségi oldalakon való terjesztésüknek köszönhetően pillanatok alatt felhasználók – és egyben potenciális választópolgárok – millióihoz juttathatók el. A választási deepfake-üzenetek ilyen formában jóval többet jelentenek, mint magas „szakmai” minőségben előállított hamisítványok. Az egyszerű megtévesztés mellett nem túlzás azt állítani, hogy a demokratikus nyilvánosságra, a demokratikus intézményrendszerre gyakorolt hatásuk is sokkal nagyobb veszélyeket rejthet magában. Ezt a veszélyt felismerve, hasonlóan más jelenségekhez, több szabályozási kezdeményezés is napvilágot látott világszerte. Ugyanakkor a szabályozás hatékonysága és alkotmányos elvekkel – elsődlegesen a szólásszabadsággal – való összhangja számos nehézségre és kezelést igénylő problémára világít rá. Jelen tanulmány a választási deepfake-ek jelenségét és az arra adható jogi válaszokat vizsgálja, különösen alkotmányjogi és szólásszabadság-jogi szempontból. Az írás a szabályozási dilemmákra kíván fókuszálni: hogyan lehet – lehet-e egyáltalán – jogi eszközökkel korlátot szabni a káros deepfake-ek terjedésének anélkül, hogy ezzel aránytalanul korlátoznánk az alapjogokat, mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságát? Ennek körében a tanulmány kitér arra, hogy milyen megoldások merültek fel az Egyesült Államokban és Európában, és ezek mennyire egyeztethetők össze a demokratikus alapelvekkel?
Zitieren
APA
Szikora, T. (2026). Választási deepfake: szabályozási kérdések, kihívások és alkotmányos dilemmák. Iustum Aequum Salutare, 22(2), 163-184. https://doi.org/10.69695/ias.2026.2.10
Vancouver
Szikora T. Választási deepfake: szabályozási kérdések, kihívások és alkotmányos dilemmák. Iustum Aequum Salutare. 2026;22(2):163-184. doi:10.69695/ias.2026.2.10
BibTeX
@article{Szikora2026,
author = {Szikora, Tamás},
title = {Választási deepfake: szabályozási kérdések, kihívások és alkotmányos dilemmák},
journal = {Iustum Aequum Salutare},
year = {2026},
volume = {22},
number = {2},
pages = {163--184},
doi = {10.69695/ias.2026.2.10}
}
EUVIMED