EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A VK INDEX, mint a vállalati versenyképesség kettős forrású kompozit mutatója – módszertani megalapozás és validálás a magyar pékiparban

Dávid Kosztyi, Zita Júlia Fodor

Magyar Minőség · 2026 · 35 (3) · 19-32

DOI: 10.65513/mami.2026.3.19 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Minőség, 2026. Verfasst von Dávid Kosztyi und 1 weiteren Autor:innen.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A vállalati versenyképesség empirikus mérése tartós módszertani dilemmával küzd. Az egyszeres számviteli hozammutatók – így az eszközarányos megtérülés (ROA) vagy a tőkearányos megtérülés (ROE) – kizárólag a pillanatnyi jövedelmezőség szeletét ragadják meg, és nem tükrözik sem az árbevétel-dinamika, sem a piaci értékelés időbeli változásának dimenzióját. A szubjektív önértékelési adatokra támaszkodó alternatív megközelítések ugyanakkor közös módszer-torzításnak (Common Method Bias, CMB) vannak kitéve, amely a mért összefüggéseket szisztematikusan felfelé torzítja (Podsakoff et al. 2003). E kettős módszertani korlát következtében az irodalomban mindmáig kevés olyan kompozit versenyképességi mutató áll rendelkezésre, amely egyszerre épül kizárólag objektív, külső adatforrásra, integrálja a teljesítmény több dimenzióját, és transzparens, reprodukálható módszertanra alapoz. Jelen tanulmány egy ilyen mutató – a VKINDEX – módszertani megalapozását és empirikus validálását mutatja be. A VKINDEX elméleti alapját Chikán (2003, 2006, 2008) kettős értékteremtési kerete adja: a versenyképes vállalat egyszerre teremt fogyasztói értéket – amelyet a piaci elfogadottság, azaz az árbevétel tartós növekedése fejez ki – és tulajdonosi értéket, amelyet a vállalat gazdasági értékének időbeli változása tükröz. A mutató e két dimenziót a piaci elfogadottságot mérő blokk-CAGR (összetett éves árbevétel-növekedési ráta, két egymást követő ötéves blokkban összegzett árbevételből számítva) és a tőketulajdonosi értékteremtés változását kifejező ΔQ (a Chung–Pruitt (1994) Q-képlet két referencia-időpontra számított értékének különbsége, ahol a nem tőzsdei vállalatok saját tőkéjének piaci értéke Damodaran (2002) FCFE-alapú DCF-módszertanával kerül becslésre) egyenlő súlyozású, z-score standardizált és P1–P99 percentilis winsorizáláson alapuló aggregálásával integrálja. Az egyenlő súlyozás fogalmilag a kettős értékteremtés két dimenziójának elvi egyenrangúságán nyugszik; az aggregálás az OECD kompozit indikátor-módszertan (Nardo et al. 2008) elveit követi, amely az összetevők elméleti megalapozottságát, a mutató robusztusságát és visszabonthatóságát egyaránt megköveteli. A validálás négy egymástól független módszertani pillérre épül, a magyar pékipar (TEÁOR 10.71) N = 482 vállalkozásának nyilvánosan elérhető, 2014–2024-es éves pénzügyi adatain. Az első pillér a belső validálás: annak vizsgálata, hogy a két komponens statisztikailag valóban elkülönülő, ugyanakkor fogalmilag összetartozó jelenségeket mér-e, és hogy az adatszerkezet szimmetriája összhangban van-e az egyenlő súlyozással. A második pillér a robusztusság- és érzékenységvizsgálat: annak tesztelése, hogy a vállalatok rangsorrendje érdemben változik-e alternatív winsorizálási határok és súlyozási sémák alkalmazása esetén – azaz a kompozit mutató az aggregálási döntések ésszerű variációival szemben stabil-e. A harmadik pillér a konvergens érvényességvizsgálat: annak ellenőrzése, hogy a VKINDEX mérsékelt, de szignifikáns összefüggést mutat-e az irodalomban elfogadott pénzügyi teljesítménymutatókkal (ROA, ROE, árbevétel-növekedés, Tobin Q), igazolva, hogy önálló információtartalommal bír, miközben összhangban marad a referenciamutatókkal. A negyedik pillér a known-groups validálás: külső kritérium bevonásával – a vállalatok 2024-es saját tőke-értékével – annak vizsgálata, hogy a VKINDEX képes-e elméletileg várt csoportkülönbségeket előre jelezni, vagyis hogy a magasabb versenyképességi kvartilisek tartósan magasabb tőkefelhalmozással járnak-e együtt. A négypillérű validálás együttesen igazolja, hogy a VKINDEX módszertanilag megalapozott, CMB-mentes és prediktív érvényességgel bíró versenyképességi mérőeszköz, amely a kettős értékteremtési logikát objektív, külső pénzügyi adatokból állítja elő. Visszabontható struktúrája diagnosztikai alkalmazhatóságot is biztosít: azonosítható, hogy egy adott vállalat a kettős értékteremtés melyik dimenziójában marad el a szektoriális referenciaértéktől, ami a mutatót vállalati öndiagnosztikai és minőségirányítási döntéstámogatási eszközzé is teheti. A tanulmány emellett explicit módon rögzíti az érvényességi korlátokat: a ΔQ becslési bizonytalansága nem tőzsdei vállalatoknál szükségszerű; a blokk-CAGR blokkos aggregálása érzéketlen a blokkon belüli időbeli mintázatokra; az alkalmazhatóság előfeltétele legalább tízéves pénzügyi adatpanel és kellően homogén iparági kontextus. A módszertani keret ugyanakkor – megfelelő paraméterhangolással – más élelmiszeripari és feldolgozóipari szektorokra is alkalmazható és kiindulópontul szolgálhat longitudinális versenyképességi elemzésekhez, iparági benchmarking-alkalmazásokhoz, valamint szakpolitikai teljesítménymonitoring-eszközök fejlesztéséhez.

Zitieren

APA

Kosztyi, D., & Fodor, Z. J. (2026). A VK INDEX, mint a vállalati versenyképesség kettős forrású kompozit mutatója – módszertani megalapozás és validálás a magyar pékiparban. Magyar Minőség, 35(3), 19-32. https://doi.org/10.65513/mami.2026.3.19

Vancouver

Kosztyi D, Fodor ZJ. A VK INDEX, mint a vállalati versenyképesség kettős forrású kompozit mutatója – módszertani megalapozás és validálás a magyar pékiparban. Magyar Minőség. 2026;35(3):19-32. doi:10.65513/mami.2026.3.19

BibTeX
@article{Kosztyi2026,
  author = {Kosztyi, Dávid and Fodor, Zita Júlia},
  title = {A VK INDEX, mint a vállalati versenyképesség kettős forrású kompozit mutatója – módszertani megalapozás és validálás a magyar pékiparban},
  journal = {Magyar Minőség},
  year = {2026},
  volume = {35},
  number = {3},
  pages = {19--32},
  doi = {10.65513/mami.2026.3.19}
}
Kostenlos starten →