A katolikus vallás székelyföldi jelenlétének történeti háttere
Kárpát-haza Szemle · 2023 · 2023 (2) · 33-61
DOI: 10.64605/khsz.2023.2.03 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Kárpát-haza Szemle, 2023. Verfasst von Erik Borbándi.
Abstract (Originalsprache)
Erdély és ezen belül Székelyföld vallási térképében Csík, Gyergyó, a Kászonok és a Gyimesek földrajzilag összefüggő térsége sajátosan egyedi, kompakt katolikus tömböt alkot. Ez a tömb délről kiegészül a „háromszéki Szentföld”-nek nevezett vidékkel, valamint önálló kistömbként beszélhetünk a történelmileg Marosszékhez tartozó Felső-Nyárádmente ugyancsak „Szentföld”-nek nevezett térségéről. A történelmi Udvarhelyszékben a római katolikus települések elhelyezkedése nem egybefüggő, két egymástól külön álló településcsoportról azonban elmondható, hogy dominánsan római katolikus lakossággal rendelkezik. A római katolikus felekezet hívei vannak többségben a Székelyudvarhelytől északnyugatra, északra és északkeletre települt falvakban. Közülük több tisztán római katolikus lakosságú (Nyikómalomfalva, Székelylengyelfalva, Küküllőkeményfalva, Ülke, Bogárfalva, Szentlélek, Székelyszentkirály, Székelyfancsal Oroszhegy, Kápolnásfalu, Varság). Ez a felekezet van többségben az Udvarhelyszék nyugati szegletén elhelyezkedő, mára Maros megyéhez tartozó öt faluban: Székelyvéckén, Csöbön, Székelyszálláson, Szentdemeteren és Bordoson is. (MAGYAR 2015) Székelyföld katolikusai tehát – bár egységesen a Gyulafehérvári főegyházmegye alá tartoznak – földrajzi értelemben nem alkotnak egységes tömböt. Tanulmányunkban egyháztörténeti, vallásföldrajzi és néprajzi szakirodalmak felhasználásával azt próbáljuk megvizsgálni, miként volt jelen, milyen hatást gyakorolt az elmúlt évszázadokban a Székelyföld vallási életére a római katolikus vallás, illetve milyen tényezők befolyásolták annak földrajzi kiterjedését. Ezzel együtt rá szeretnénk mutatni a különböző katolikus többségű területek közötti hasonlóságokra és különbségekre is. Állításunk az, hogy nemcsak a tér van hatással a vallásra, hanem a vallás is a térre. A környezet és a benne élők vallásosságának kapcsolatát történetiségében is vizsgálva tehát kettős kérdésfeltevésünk lehet: hogyan írható le ennek a dinamikus, állandó kölcsönhatásban lévő viszonyrendszernek a két pólusa, vagyis: van-e a Székelyföld földrajzi adottságainak hatása az itt élők transzcendens életére, illetve az emberi ráhatás nyomán hogyan formálódott a szakrális térhasználat a Székelyföldön?
Zitieren
APA
Borbándi, E. (2023). A katolikus vallás székelyföldi jelenlétének történeti háttere. Kárpát-haza Szemle, 2023(2), 33-61. https://doi.org/10.64605/khsz.2023.2.03
Vancouver
Borbándi E. A katolikus vallás székelyföldi jelenlétének történeti háttere. Kárpát-haza Szemle. 2023;2023(2):33-61. doi:10.64605/khsz.2023.2.03
BibTeX
@article{Borbndi2023,
author = {Borbándi, Erik},
title = {A katolikus vallás székelyföldi jelenlétének történeti háttere},
journal = {Kárpát-haza Szemle},
year = {2023},
volume = {2023},
number = {2},
pages = {33--61},
doi = {10.64605/khsz.2023.2.03}
}
EUVIMED