A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után
Kárpát-haza Szemle · 2023 · 2023 (1) · 42-54
DOI: 10.64605/khsz.2023.1.03 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Kárpát-haza Szemle, 2023. Verfasst von Zoltán Hajdú.
Abstract (Originalsprache)
A Habsburg-birodalom, majd 1867 után a soknemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia keretei között éltek a ruszinok, méghozzá megosztva az osztrák és a magyar „tagállamok” között. A ruszinok nemzeti ébredése és mozgalma megkésett volt a többi nemzetiséghez képest. A világháború alatt indultak meg a területi autonómiát követelő mozgalmaik, majd önálló államuk megteremtésére vonatkozó törekvéseik. Több „tiszavirág” életű állam létrehozását jelentették be 1918–1920 között. Az I. világháború után a ruszin szállásterületek Csehszlovákiához, Lengyelországhoz, kisebb részben Romániához kerültek. Erősen eltérő lehetőségekkel rendelkeztek a három országban. A II. világháború előtt Csehszlovákia felszámolása, az önálló Szlovákia létrejötte, s a Kárpátalja magyar visszaintegrálása ismét új határokat hozott. 1939 szeptemberében a Szovjetunió és Németország felosztotta Lengyelországot, a Kárpátokon kívüli ruszinok nagyobb része a Szovjetunióhoz került. 1941 nyarától a ruszin szállásterület jelentős része a német megszállási zóna része lett. A II. világháború után a Szovjetunió bekebelezte az egész Kárpátalja területét és a volt délkeleti lengyel területek nagy részét is. A világháború után a ruszinok döntő része szovjet állampolgár lett, de másodrendű csoportnak tekintették őket, nevüket elvesztették, a görög katolikus vallásukat betiltották. A hidegháború következtében felbomlott a Szovjetunió, területi jogutódja a térségben a független Ukrajna lett. Csehszlovákia szétválásával újraszületett Szlovákia is. Ma a ruszin népesség nagy része Ukrajnában él, Szlovákiát leszámítva csak kisebb szórványok élnek Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Kollektív jogaik rendkívül eltérő módon alakulnak, a legszűkebb mozgásterük Ukrajnában van. A ruszinok területi autonómiamozgalmát leginkább nem nemzetiségi, hanem belbiztonsági kérdésként tekintik az országban.
Zitieren
APA
Hajdú, Z. (2023). A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után. Kárpát-haza Szemle, 2023(1), 42-54. https://doi.org/10.64605/khsz.2023.1.03
Vancouver
Hajdú Z. A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után. Kárpát-haza Szemle. 2023;2023(1):42-54. doi:10.64605/khsz.2023.1.03
BibTeX
@article{Hajd2023,
author = {Hajdú, Zoltán},
title = {A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után},
journal = {Kárpát-haza Szemle},
year = {2023},
volume = {2023},
number = {1},
pages = {42--54},
doi = {10.64605/khsz.2023.1.03}
}
EUVIMED