Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története
Kárpát-haza Szemle · 2022 · 2022 (1) · 46-72
DOI: 10.64605/khsz.2022.1.04 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Kárpát-haza Szemle, 2022. Verfasst von Erik Borbándi.
Abstract (Originalsprache)
A Hargitaváralja jelképes székely község mintegy negyedszázados története nem válaszható el a magyarországi menekültkérdés két világháború közötti alakulásától. Valójában már létrejöttét is az a tény magyarázza, hogy az elszakított területekről érkező menekültek ellátását, társadalmi integrációját az állam képtelen volt önmagában megoldani, ahhoz kifejezetten erre a feladatra szerveződött civil szervezetek segítségére volt szüksége. Ezek egyike volt a Hargitaváralja, mely fennállása során hol kisebb, hol nagyobb hatékonysággal, de összességében sikerrel látta el ezt a feladatot. Mint erdélyi (székely) gyökerű szervezet természetszerűleg a Magyarországra menekült erdélyiek (székelyek) összefogására fókuszált. A szervezet Köllő Ignác nevével fémjelzett első korszakában főként a kulturális, hagyományőrző, a székely identitást erősítő tevékenysége hangsúlyozódott ki, de markánsan állást foglalt politikai kérdésekben, így a revízióval kapcsolatban is. Az 1930-as évek közepétől a többi erdélyi gyökerű egyesülettel karöltve a Hargitaváralja is szeretett volna nagyobb részt vállalni az ország építésében, ezért szorgalmazták ezen egyesületek összefogását, aminek eredményeként létrejött az Erdélyi Szövetség. Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszacsatolása után a jelképes község számára új kihívást jelentett az országba, főként a fővárosba érkező erdélyiek tömegeiről való gondoskodás; szálláshoz, munkához való juttatásuk. Ennek kapcsán indították el a Székely Ház projektet, s alapították meg a Hargita Székely Szövetkezetet. Céljuk a Székelyföldről kiszakadt székelység társadalmi, művelődési és gazdasági támogatása volt. Ezekben az években a szervezet szociális tevékenysége vált hangsúlyossá. A Hargitaváralja sorsát végül a háború és az annak nyomán bekövetkező változások pecsételték meg. Bebizonyosodott, hogy akkor, amikor már tömegek problémáinak kezeléséről van szó, egy ilyen viszonylag kis létszámú szervezet egyedül nem birkózik meg a feladattal.
Zitieren
APA
Borbándi, E. (2022). Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története. Kárpát-haza Szemle, 2022(1), 46-72. https://doi.org/10.64605/khsz.2022.1.04
Vancouver
Borbándi E. Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története. Kárpát-haza Szemle. 2022;2022(1):46-72. doi:10.64605/khsz.2022.1.04
BibTeX
@article{Borbndi2022,
author = {Borbándi, Erik},
title = {Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története},
journal = {Kárpát-haza Szemle},
year = {2022},
volume = {2022},
number = {1},
pages = {46--72},
doi = {10.64605/khsz.2022.1.04}
}
EUVIMED