Mitől szent egy szöveg?
Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról · 2025
DOI: 10.63872/ktur2804 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 2025. Verfasst von Tibor Grüll. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bár az elterjedt vélekedés szerint az ókori görög-római vallásoknak nem voltak normatív „szent szövegei”, a valóságban tetemes mennyiségű textus kapcsolódott a különféle kultuszokhoz. A cikk azt vizsgálja, hogy milyen értelemben tekintették ezeket „szentnek” az ókorban. A szakralitás fogalmát a rómaiak elsősorban jogi szempontból közelítették meg, például a császári leiratokat a res sacrae kategóriájába sorolták. A Sibylla- és más jóskönyvek, szertartásszövegek, a misztériumokhoz kapcsolódó hieros logosok szentsége azonban külsődleges volt: a (legtöbbször fiktív) szerzőség mellett a megtalálás és őrzés különleges körülményei tették azzá, szövegüket általában csak kevesen ismerték, és a „változtathatatlanság” dogmája sem merült fel velük kapcsolatban. Ezzel szemben Homéros (és a rómaiaknál Vergilius) műveit már az archaikus korban is „belsőleg szent”, vagyis inspirált szövegeknek tartották. A héber és görög Biblia könyveit is az inspiráltság tette „szent szöveggé”, bár a „külsődleges szentség” bizonyos elemei is kapcsolódtak hozzá.
Zitieren
APA
Grüll, T. (2025). Mitől szent egy szöveg?. Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról. https://doi.org/10.63872/ktur2804
Vancouver
Grüll T. Mitől szent egy szöveg?. Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról. 2025. doi:10.63872/ktur2804
BibTeX
@article{Grll2025,
author = {Grüll, Tibor},
title = {Mitől szent egy szöveg?},
journal = {Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról},
year = {2025},
doi = {10.63872/ktur2804}
}
EUVIMED