Négy változat a Nausikaa-témára
Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról · 2026
DOI: 10.63872/esen1994 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 2026. Verfasst von Katalin Bélyácz. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Tanulmányomban Nausikaa mítoszának négy feldolgozását mutatom be, egy archetipikus érvényű téma négy variációját. A négy változat Homéros Odysseiája, a Nausikaa-festő müncheni vázája, Goethe Nausikaa című töredéke, valamint Kodály Zoltán Bálint Aranka versére írt dala. A négy egyenrangúnak tekintett változat összehasonlítása révén azt vizsgálom, hogyan alakítja a mű a mítoszt. Az eposzban elsőként találkozunk Nausikaa alakjában a „stille Liebe” archetipikus történetével. A Nausikaa-festő vázaképén a kapcsolat reménytelenségét Athéna jelenléte egyértelműsíti. A Goethe-tervezet tragédia, amelyben a lány a halált választja. A Bálint-Kodály-dalban az teremt feszültséget, hogy Nausikaa továbbél a lezárhatatlanság-befejezhetetlenség érzésével. Az eposz és a dráma különbsége kell hozzá, hogy Nausikaa története tragédiával végződjön. A dráma és a dal különbsége kell hozzá, hogy Nausikaa benső, lírai hangját halljuk megszólalni. A szöveg és a kép különbsége kell hozzá, hogy Athéna jelenléte a történet megjelenítésében ilyen nagy hangsúlyt kapjon.
Zitieren
APA
Bélyácz, K. (2026). Négy változat a Nausikaa-témára. Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról. https://doi.org/10.63872/esen1994
Vancouver
Bélyácz K. Négy változat a Nausikaa-témára. Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról. 2026. doi:10.63872/esen1994
BibTeX
@article{Blycz2026,
author = {Bélyácz, Katalin},
title = {Négy változat a Nausikaa-témára},
journal = {Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról},
year = {2026},
doi = {10.63872/esen1994}
}
EUVIMED