Észrevételek a pécsi székesegyház alatti csatornához
Janus Pannonius Múzeum Évkönyve · 2023
DOI: 10.62148/jpme.2023.05 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 2023. Verfasst von István Zsolt Tóth.
Abstract (Originalsprache)
1763-ban a székesegyház északi oldalán a középkori katedrális északi fala mellé épített csatornára akadtak rá. A csatorna értelmezése a régészeti kutatás elengedhetetlen részévé vált a késő római temetői épületek és a székesegyház építéstörténetének vizsgálata kapcsán. Építésének idejét illetően és funkcióját tekintve is eltérő nézetek alakultak ki a kutatásban. A csatornáról megállapítható lett, hogy egy forrásból fakadó patak vizét vezette el, azaz becsatornáztak egy patakot. Eredetileg a késő római temetői épületek állagmegóvása céljából épült, az attól délre elhelyezkedő síremlékeket óvta. A középkori négytornyú katedrális építésénél megtalálták, helyéből adódóan bele kellett foglalni az építészeti műbe. Mivel a székesegyház tájolása és a csatorna iránya néhány fokkal eltért, az északi fal nyugati részén a középkori fal már annyira belevágott a római csatornába, hogy új csatornát kellett építeni annak északi fala mellé. Az északi tornyok alatt szűkítést alkalmaztak. Így a csatornának késő római és Árpád-kori része egyaránt van.
Zitieren
APA
Tóth, I. Z. (2023). Észrevételek a pécsi székesegyház alatti csatornához. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. https://doi.org/10.62148/jpme.2023.05
Vancouver
Tóth IZ. Észrevételek a pécsi székesegyház alatti csatornához. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 2023. doi:10.62148/jpme.2023.05
BibTeX
@article{Tth2023,
author = {Tóth, István Zsolt},
title = {Észrevételek a pécsi székesegyház alatti csatornához},
journal = {Janus Pannonius Múzeum Évkönyve},
year = {2023},
doi = {10.62148/jpme.2023.05}
}
EUVIMED