A szélsőjobboldal térnyerése Hollandiában. A 2023. évi előrehozott parlamenti választások tanulságai és következményei
Parlamenti Szemle · 2025
DOI: 10.59851/psz.9.2.5 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, 2025. Verfasst von Katalin Egresi. Die Arbeit nennt 29 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
A 2023. november 22-én megtartott parlamenti választásokon Geert Wilders Szabadságpártjának (PVV) győzelme komoly kihívás elé állította a holland konszocionális demokrácia modelljében meghatározó szerepet játszó politikai pártokat. A PVV 2006-ban történt megalapítása óta ellenzékben politizált. A 2010-ben alakult Mark Rutte vezette kormány külső támogatójaként ugyan nem kapott helyet a hárompárti koalícióban, támogatásának megvonása kormányzati válságot idézett el. A 2012-es választásokon viszonylag gyengén teljesítő párt a holland belpolitika aktuális problémáira, mint a tömeges bevándorlás, az iszlám lakosság számának növekedése és a multikulturalizmus olyan válaszokat tudott adni, amellyel elsősorban a vidéki szavazók körében növelni tudta támogatottságát. A PVV felemelkedése azt mutatja, hogy a holland pártrendszer, amely a második világháború után a négy nagy ideológiai pillérre épült, és kormánykoalíciók létrehozásával stabil konszenzust biztosított a pártok politikai elitje között, a legújabb politikai környezetben nem lehetséges. A pártok nagy száma ugyan állandó jellemzője a holland belpolitikának, viszont a politikai tabló mindkét oldalán, olyan tényezők jelentek meg, amelyekre az együttműködés helyett a politikai feszültségek növelése jellemző. Köszönhető ez a jelenség egyfelől annak, hogy az ezredforduló után létrejött új jobboldali és új baloldali pártok a korábbi pártokból jöttek létre, részben azért mert egy-egy részterületet (pl. az állatvédelem [PvdD]), vagy egy meghatározott társadalmi csoport (agrárszektor [BBB], illetve a nyugdíjasok [50PLUS]) érdekeit akarták megjeleníteni. Az új, kisebb pártok ugyan nem váltak sem 2021-ben, sem 2023-ban kormányzati tényezővé, amely alól egyetlen kivétel az NSC, arra mégis alkalmasak, hogy a hagyományos pártok, mint a VVD vagy a PvDA jobb- és balközép szavazói bázisát megosszák, veszélyeztetve ezzel a koalíciókötést és az eltérő politikai táborok közötti együttműködés lehetőségét. A pártrendszerben bekövetkezett változások mögött a holland társadalomban is jelentős eltolódások zajlanak a II. világháború óta eltelt évtizedekben. Az egykori ideológiai pillérek nem működnek, a szavazók motivációit sokkal jobban befolyásolja, hogy a két legfontosabb kérdésben, azaz milyen lesz a holland társadalom, meddig terjed az eltérő kulturális és vallási identitású társadalmi csoportok befogadása, illetve milyen szerepet szánnak Hollandiának az európai politikában meghatározóbb lesz, mint a korábbi oszloposodott szubkultúrához való tartozás.
Zitieren
APA
Egresi, K. (2025). A szélsőjobboldal térnyerése Hollandiában. A 2023. évi előrehozott parlamenti választások tanulságai és következményei. Parlamenti Szemle. https://doi.org/10.59851/psz.9.2.5
Vancouver
Egresi K. A szélsőjobboldal térnyerése Hollandiában. A 2023. évi előrehozott parlamenti választások tanulságai és következményei. Parlamenti Szemle. 2025. doi:10.59851/psz.9.2.5
BibTeX
@article{Egresi2025,
author = {Egresi, Katalin},
title = {A szélsőjobboldal térnyerése Hollandiában. A 2023. évi előrehozott parlamenti választások tanulságai és következményei},
journal = {Parlamenti Szemle},
year = {2025},
doi = {10.59851/psz.9.2.5}
}
EUVIMED