Stabilizátor vagy blokkoló erő? - A bizalmi kérdés szabályozása, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra
Parlamenti Szemle · 2025
DOI: 10.59851/psz.9.2.4 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, 2025. Verfasst von Szabolcs Herr. Die Arbeit nennt 21 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
A kormány parlament előtti felelőssége tekintetében kiemelt jelentőséggel bír a bizalom kérdése. A törvényhozó szerv kormány iránti bizalma egyrészt a parlamentarizmus ismérveként, másrészt a kormányozhatóság megléte szempontjából is kulcsfontosságú kérdés. A németországi kormányválság ismételten felhívja a figyelmet a parlament kormány iránti bizalmának kezelésére hivatott alkotmányjogi intézményekre. A tanulmány az alkotmányjog-tudományi következtetések levonása mellett a politikatudományi összefüggések ismertetésével törekszik igazolni azt a jogalkotói szándékot, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye megfelelő eszköz a kormányválságok gyors lezárására. Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány stabilizátorként vagy blokkolóerőként fejti ki hatását. A következtetés levonásához szükségesnek bizonyul a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány lehetséges alkotmányos formáinak elemzése és értékelése. A következtetések levonására alkalmas esetek elsősorban németországi, illetve hazai példák bemutatására fókuszál. A bizalmatlansági indítvány konstruktív formája elsősorban Kelet-Közép- és Kelet-Európa államai részére szolgált mintaként a kilencvenes évek rendszerváltó időszakában. A térség születőfélben lévő demokráciái számára a jogintézmény stabilizálónak tűnő hatása bizonyulhatott olyan motívumnak, amely vélhetően meggyőzte az alkotmányozási folyamatban részt vevőket a német modell átvételéről. Bizalmi válság esetén erős párt- és frakciófegyelem szükséges ahhoz, hogy a kormányoldal iránti bizalom megmaradjon. Az interregnumnak nevezett időszak, valamint egy hosszadalmas és költséges választási eljárás hozzájárul a válság eszkalációjához. A konstruktív bizalmatlansági indítvány kétségtelen előnye, hogy azonnali és hatékony megoldást garantál a parlament bizalmát vesztett kormányfő pótlására. A stabilizáció bizonyos esetekben azonban csak látszólagos. A külföldi példák alapján nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a jogintézmény a kormányzást stabilizáló vagy az ellenzékre blokkoló hatást fejt ki, de a részletesebben tanulmányozott német és magyar példák a blokkoló hatás jelenségét igazolják.
Zitieren
APA
Herr, S. (2025). Stabilizátor vagy blokkoló erő? - A bizalmi kérdés szabályozása, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra. Parlamenti Szemle. https://doi.org/10.59851/psz.9.2.4
Vancouver
Herr S. Stabilizátor vagy blokkoló erő? - A bizalmi kérdés szabályozása, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra. Parlamenti Szemle. 2025. doi:10.59851/psz.9.2.4
BibTeX
@article{Herr2025,
author = {Herr, Szabolcs},
title = {Stabilizátor vagy blokkoló erő? - A bizalmi kérdés szabályozása, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra},
journal = {Parlamenti Szemle},
year = {2025},
doi = {10.59851/psz.9.2.4}
}
EUVIMED