EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához

Áron Ősze

Parlamenti Szemle · 2025

DOI: 10.59851/psz.9.2.3 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, 2025. Verfasst von Áron Ősze. Die Arbeit nennt 16 Literaturangaben.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Amennyiben az államfő felelősségével foglalkozunk, gyakran hangzik el az a tétel, miszerint a parlamentáris rendszerek államfője a jogi felelősség mellett politikai felelősséggel nem tartozik. Magyarország államformája köztársaság, kormányformáját tekintve pedig parlamentáris rendszerben működik. Így hazánk államfője tekintetében is általánosan elfogadott tétel, miszerint nem rendelkezik politikai felelősséggel. Ezt a köztársasági elnök hatásköreivel magyarázzák, melyek két kategóriára bonthatók: Léteznek a Kormány valamely tagjának ellenjegyzésével, és anélkül gyakorolható hatáskörök. Az ellenjegyzés pedig elvileg a politikai felelősség átvállalására szolgáló aktus. Tanulmányom hipotézise, hogy a parlamentáris rendszerek államfője - jelen esetben Magyarország államfője - is rendelkezik politikai felelősséggel, melyet több érvvel igyekszem alátámasztani. Ehhez azonban a köztársasági elnök alkotmányos rendszerben betöltött szerepéből kell kiindulnunk. Rá kell mutatnunk arra, hogy az államfő nem semleges a politikai folyamatoktól, tehát valamilyen formában politikai funkcióval is bír. Ezt követően térünk át a magyar alkotmányos rendszer részletes elemzésére. Bemutatjuk az államfő politikai felelősségével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot, amely első állomása a hipotézis igazolásnak. Ezt követően a lemondás intézményét vizsgáljuk meg. Bemutatjuk a rendszerváltás utáni gyakorlatot, illetve a lemondást mint a politikai felelősség "önmegállapítását" értelmezzük, amelyet a jogi felelősséggel hasonlítunk össze. Végezetül a közelmúltban kirobbant kegyelmi ügy alkotmányjogi vonatkozásait elemezzük, amely szintén a köztársasági elnök politikai felelősségének létét erősíti. Az egyéni kegyelmezés ugyanis korábban az ellenjegyzéssel gyakorolható hatáskörök közé tartozott, a kegyelmi ügy kirobbanása után azonban az alkotmányozó az ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörök közé emelte át. A fenti érveket összegezve pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a köztársasági elnök is politikai felelősséggel tartozik, még ha annak értelmezése el is tér a parlamentáris rendszerek végrehajtó hatalmának politikai felelősségétől.

Zitieren

APA

Ősze, Á. (2025). Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához. Parlamenti Szemle. https://doi.org/10.59851/psz.9.2.3

Vancouver

Ősze Á. Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához. Parlamenti Szemle. 2025. doi:10.59851/psz.9.2.3

BibTeX
@article{sze2025,
  author = {Ősze, Áron},
  title = {Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához},
  journal = {Parlamenti Szemle},
  year = {2025},
  doi = {10.59851/psz.9.2.3}
}
Kostenlos starten →