Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához
Parlamenti Szemle · 2025
DOI: 10.59851/psz.9.2.3 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, 2025. Verfasst von Áron Ősze. Die Arbeit nennt 16 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Amennyiben az államfő felelősségével foglalkozunk, gyakran hangzik el az a tétel, miszerint a parlamentáris rendszerek államfője a jogi felelősség mellett politikai felelősséggel nem tartozik. Magyarország államformája köztársaság, kormányformáját tekintve pedig parlamentáris rendszerben működik. Így hazánk államfője tekintetében is általánosan elfogadott tétel, miszerint nem rendelkezik politikai felelősséggel. Ezt a köztársasági elnök hatásköreivel magyarázzák, melyek két kategóriára bonthatók: Léteznek a Kormány valamely tagjának ellenjegyzésével, és anélkül gyakorolható hatáskörök. Az ellenjegyzés pedig elvileg a politikai felelősség átvállalására szolgáló aktus. Tanulmányom hipotézise, hogy a parlamentáris rendszerek államfője - jelen esetben Magyarország államfője - is rendelkezik politikai felelősséggel, melyet több érvvel igyekszem alátámasztani. Ehhez azonban a köztársasági elnök alkotmányos rendszerben betöltött szerepéből kell kiindulnunk. Rá kell mutatnunk arra, hogy az államfő nem semleges a politikai folyamatoktól, tehát valamilyen formában politikai funkcióval is bír. Ezt követően térünk át a magyar alkotmányos rendszer részletes elemzésére. Bemutatjuk az államfő politikai felelősségével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot, amely első állomása a hipotézis igazolásnak. Ezt követően a lemondás intézményét vizsgáljuk meg. Bemutatjuk a rendszerváltás utáni gyakorlatot, illetve a lemondást mint a politikai felelősség "önmegállapítását" értelmezzük, amelyet a jogi felelősséggel hasonlítunk össze. Végezetül a közelmúltban kirobbant kegyelmi ügy alkotmányjogi vonatkozásait elemezzük, amely szintén a köztársasági elnök politikai felelősségének létét erősíti. Az egyéni kegyelmezés ugyanis korábban az ellenjegyzéssel gyakorolható hatáskörök közé tartozott, a kegyelmi ügy kirobbanása után azonban az alkotmányozó az ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörök közé emelte át. A fenti érveket összegezve pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a köztársasági elnök is politikai felelősséggel tartozik, még ha annak értelmezése el is tér a parlamentáris rendszerek végrehajtó hatalmának politikai felelősségétől.
Zitieren
APA
Ősze, Á. (2025). Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához. Parlamenti Szemle. https://doi.org/10.59851/psz.9.2.3
Vancouver
Ősze Á. Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához. Parlamenti Szemle. 2025. doi:10.59851/psz.9.2.3
BibTeX
@article{sze2025,
author = {Ősze, Áron},
title = {Érvek a köztársasági elnök politikai felelősségének igazolásához},
journal = {Parlamenti Szemle},
year = {2025},
doi = {10.59851/psz.9.2.3}
}
EUVIMED