Az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a választójog gyakorlására vonatkozó uniós és tagállami szabályok - Úton az egységesítés felé?
Parlamenti Szemle · 02.03.2026 · 10 (2) · 73-93
DOI: 10.59851/psz.10.2.4 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, online erschienen am 02.03.2026. Verfasst von Viola Gurisev-Pap. Die Arbeit nennt 14 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok közül a választójog az egyik legelőremutatóbb integrációs jogi szempontból, hiszen a tagállami választójogi rendelkezések szerint az adott ország állampolgárai vesznek részt a közügyekben. Ezzel szemben a Maastrichti Szerződés az uniós polgársághoz kapcsolódó jogként bevezette, hogy a lakóhely szerinti tagállamban más tagállamok állampolgárai azonos feltételekkel, mint amelyek az adott tagállam állampolgáraira vonatkoznak, aktív és passzív választójoggal rendelkeznek az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon. Az Európai Unió Bírósága - szakítva korábbi ítélkezési gyakorlatával - a Delvigne-ügyben kiterjesztő értelmezéssel kimondta, hogy az uniós polgároknak választójoga van az európai parlamenti választásokon, azonban a választójog gyakorlásának továbbra is vannak a nemzeti jogban meghatározott korlátai. Az európai parlamenti választásokra vonatkozó nemzeti szabályok harmonizálása politikailag érzékeny kérdés a tagállamok számára, annak a tagállami országgyűlési választásokra átgyűrűző lehetséges hatásai miatt is, hiszen a nemzeti szuverenitás sérelmével járna, ha az Európai Unió hatáskörrel rendelkezne a tagállami törvényhozó hatalom létrehozására vonatkozó szabályok meghatározásában. Emiatt nem várható 'áttörés' az európai parlamenti választások szabályainak egységesítésében, hanem a Tanácsban egy óvatos, a technikai kérdések harmonizálására irányuló folyamat fog nagyon lassan folytatódni, amelynek továbbra is az elsődleges célja az uniós polgárság belső piaci jellegének az erősítése a mobilis uniós polgárok lakóhely szerinti tagállamban való szavazásának vagy jelöltként indulásának az elősegítése által. Ez a törekvés az Európai Unió Bírósága esetjogában is megjelenik, amit igazolnak a közelmúltban meghozott, Bizottság kontra Cseh Köztársaság és a Bizottság kontra Lengyel Köztársaság ítéletek. Ezekben a Bíróság kimondta, hogy a tagállamok az uniós polgárok esetében nem köthetik a pártban való tagságot állampolgársághoz, mert az sértené a nem állampolgár uniós polgárok azon jogát, hogy a lakóhely szerinti tagállamban ugyanolyan feltételekkel indulhassanak az európai parlamenti és helyhatósági választásokon, mint a tagállami állampolgárok. Politikai szinten pedig véleményem szerint a transznacionális pártok megerősítésére irányuló törekvések lesznek jelen, de a közeljövőben nem várható a Devesa-jelentés megvalósulása, hiszen a tagállamok szintjén annak napirendre vételéről nincs szó.
Zitieren
APA
Gurisev-Pap, V. (2026). Az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a választójog gyakorlására vonatkozó uniós és tagállami szabályok - Úton az egységesítés felé?. Parlamenti Szemle, 10(2), 73-93. https://doi.org/10.59851/psz.10.2.4
Vancouver
Gurisev-Pap V. Az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a választójog gyakorlására vonatkozó uniós és tagállami szabályok - Úton az egységesítés felé?. Parlamenti Szemle. 2026;10(2):73-93. doi:10.59851/psz.10.2.4
BibTeX
@article{GurisevPap2026,
author = {Gurisev-Pap, Viola},
title = {Az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a választójog gyakorlására vonatkozó uniós és tagállami szabályok - Úton az egységesítés felé?},
journal = {Parlamenti Szemle},
year = {2026},
volume = {10},
number = {2},
pages = {73--93},
doi = {10.59851/psz.10.2.4}
}
EUVIMED