EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A választási alapelvek szerepe a demokratikus jogállamban

Miklós Sári

Parlamenti Szemle · 02.03.2026 · 10 (2) · 49-72

DOI: 10.59851/psz.10.2.3 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, online erschienen am 02.03.2026. Verfasst von Miklós Sári. Die Arbeit nennt 13 Literaturangaben.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A tanulmány a választási eljárási alapelvek demokratikus jogállamban betöltött garanciális szerepét vizsgálja. Kiindulópontja, hogy a választási eljárás a népszuverenitás intézményes biztosítéka: nem csupán a szavazás lebonyolítását, hanem a teljes ciklust - a kitűzéstől az eredmény jogerős megállapításáig - rendezi, és ezáltal védi a választások tisztaságát, átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A tanulmány rámutat: a jogorvoslati rendszer rövid, jogvesztő határidői nem puszta formalitások, hanem az integritás megőrzésének feltételei, amelyekben az alapelvek - különösen a tisztaság, esélyegyenlőség, önkéntesség, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, nyilvánosság, valamint a fogyatékossággal élő választók támogatása - közvetlen hivatkozási alapként működnek. Történeti áttekintésben a modern elvek fokozatosan kristályosodtak ki; Magyarországon az 1997. évi C. törvény egységes, kikényszeríthető eljárásjogi kódexbe rendezte, míg a 2013. évi XXXVI. törvény új hangsúlyokat (nyilvánosság, fogyatékossággal élők támogatása) emelt alapelvi szintre. A nyilvánosság elve nem puszta közzétételi technika, hanem transzparenciaarchitektúra: nyilvános ülések, hozzáférhető döntések és jegyzőkönyvek, ellenőrizhető számlálás, amelyek ex ante megelőzik, in itinere feltárják, ex post orvosolják a jogsértéseket. Az esélyegyenlőség teleologikusan értelmezendő: a közhatalmi és közpénzes erőforrásokból származó még marginális előny is jogsértő lehet, ha kumulatív hatásában torzítja a versenyt. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás általános integritásklauzula: akkor is szankciót alapoz, ha formailag szabályos részmozzanatok összhatása sérti a tisztaságot és az egyenlő feltételeket. A tanulmány záró tétele szerint az alapelvek nem deklarációk, hanem közvetlen normatív mércék: hézagpótló, korrektív és értelmező funkciójuk révén a kifogás, fellebbezés és bírósági felülvizsgálat önálló jogalapjai, amelyek intézményi fegyelmet (NVI/NVB/HVI/SZSZB), előre rögzített és auditálható hozzáférési szabályokat, valamint jegyzőkönyvi átláthatóságot követelnek - különben a demokratikus legitimáció anyagilag kiüresedik.

Zitieren

APA

Sári, M. (2026). A választási alapelvek szerepe a demokratikus jogállamban. Parlamenti Szemle, 10(2), 49-72. https://doi.org/10.59851/psz.10.2.3

Vancouver

Sári M. A választási alapelvek szerepe a demokratikus jogállamban. Parlamenti Szemle. 2026;10(2):49-72. doi:10.59851/psz.10.2.3

BibTeX
@article{Sri2026,
  author = {Sári, Miklós},
  title = {A választási alapelvek szerepe a demokratikus jogállamban},
  journal = {Parlamenti Szemle},
  year = {2026},
  volume = {10},
  number = {2},
  pages = {49--72},
  doi = {10.59851/psz.10.2.3}
}
Kostenlos starten →