EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A jogszabályszerkesztési szabályok jellege - dogmatika és algoritmizálhatóság vizsgálata a magyar és az angol példán

Mátyás Módos

Parlamenti Szemle · 02.03.2026 · 10 (2) · 5-35

DOI: 10.59851/psz.10.2.1 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, online erschienen am 02.03.2026. Verfasst von Mátyás Módos. Die Arbeit nennt 26 Literaturangaben.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A tanulmány célja a jogszabályszerkesztési szabályok jellegének dogmatikai és gyakorlati, algoritmizációs szempontú vizsgálata, különös tekintettel a magyar és angol megoldásra. A szerző nemzetközi áttekintést ad a kodifikációs szabályok meghatározásának bevett módozatairól, rámutatva, hogy a kötelező erejű jogszabállyal (hard law) operáló magyar gyakorlat eltér az általánosan bevett útmutató vagy ajánlás jellegű (soft law) megoldásoktól. A dogmatikai vizsgálat során a tanulmány bemutatja, hogy Magyarországon a jogszabályszerkesztési szabályok alkotmányos alapokon, az Alkotmánybíróság által a jogbiztonság elvéből levezetett normavilágosság követelményéből - majd ebből fakadóan a Jat. felhatalmazása alapján - váltak kötelezővé, míg az angolszász országokban - a jogrendszeri sajátosságokból is adódóan - útmutatást hagyományosan a szakirodalom adott, a jogelméleti megközelítésben pedig a vita tárgya a szabályozás művészetként vagy tudományként való felfogása volt. A tanulmány megállapítása szerint az elvi dogmatikai vizsgálatnál is relevánsabbak a gyakorlati szempontok: a kötelező szabályok jobban algoritmizálhatók, egzakt előírásaik könnyebben alakíthatók át gépi feldolgozásra alkalmas szabályokká. A magyar jogszabályszerkesztésről szóló rendelet és az egyesült királyságbeli útmutató konkrét példáin keresztül - a jogszabályok szerkezetének, fogalomhasználatának és logikai felépítésének vizsgálatával - a szerző rámutat, hogy a két jogrendszer eltérő megközelítése ellenére számos hasonlóság fedezhető fel, a hard law rendszerek algoritmizációs előnye azonban egyértelműen megmutatkozik. A soft law szabályok a magyarázó jellegükre és gazdag példatárukra tekintettel ugyanakkor a jövőben, különösen a mesterséges intelligencia tanításánál fontos szerepet kaphatnak. A szerző utal rá, hogy mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban működik már jogszabályszerkesztést támogató elektronikus rendszer, de ezek még nem alkalmaznak mesterséges intelligenciát. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a jobb jogalkotás kulcsa a jövőben a szabálymotorok és a mesterséges intelligencia ötvözésében rejlik, amelyhez a normatív előírásokat kiegészítő útmutatók jelenthetik a legbiztosabb utat.

Zitieren

APA

Módos, M. (2026). A jogszabályszerkesztési szabályok jellege - dogmatika és algoritmizálhatóság vizsgálata a magyar és az angol példán. Parlamenti Szemle, 10(2), 5-35. https://doi.org/10.59851/psz.10.2.1

Vancouver

Módos M. A jogszabályszerkesztési szabályok jellege - dogmatika és algoritmizálhatóság vizsgálata a magyar és az angol példán. Parlamenti Szemle. 2026;10(2):5-35. doi:10.59851/psz.10.2.1

BibTeX
@article{Mdos2026,
  author = {Módos, Mátyás},
  title = {A jogszabályszerkesztési szabályok jellege - dogmatika és algoritmizálhatóság vizsgálata a magyar és az angol példán},
  journal = {Parlamenti Szemle},
  year = {2026},
  volume = {10},
  number = {2},
  pages = {5--35},
  doi = {10.59851/psz.10.2.1}
}
Kostenlos starten →