Amikor nem tud kormány alakulni - Folytonos instabilitás, ismétlődő választások - a bolgár és az izraeli példa
Parlamenti Szemle · 2025
DOI: 10.59851/psz.10.1.6 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Parlamenti Szemle, 2025. Verfasst von László Tóth. Die Arbeit nennt 62 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
2024 októberében három és fél év alatt immáron a hetedik parlamenti választást tartották Bulgáriában, ami az extrém kormányozhatatlanság állapotát mutatja. Hasonló jelenség volt tapasztalható Izraelben, ahol 2019 áprilisa és 2022 novembere között összesen 5 parlamenti választásra került sor. A kormányzati instabilitás ilyen szélsőséges megnyilvánulása, ami a két ország esetében tapasztalható, egyértelműen negatív hatással van az országok általános politikai stabilitására is. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, milyen okok vezettek e két országban a kormányozhatatlanság ilyen szélsőséges esetéhez. Jóllehet mindkét vizsgált ország eleve az instabil rendszerek közé tartozott már a megelőző időszakokban is, a destabilizálódás vizsgált időszakban megfigyelhető mértéke minőségi változást hozott Bulgáriában és Izraelben egyaránt. Az extrém destabilizálódáshoz többféle tényező járult hozzá. Az alkotmányos intézményrendszer és a választási rendszer mindkét országban már eleve olyan környezetet teremtett, amelyben instabilabb kormányok működhettek csak. A destabilizálódás vizsgált időszakban megfigyelhető folyamatában mindazonáltal a pártrendszerek változása, azok változékonyabbá válása és a pártpolitikát meghatározó konfliktusok intenzitásának megnövekedése játszott kulcsszerepet. Mind Bulgáriában, mind Izraelben felbomlott a pártok közötti versengés korábban megszokott struktúrája, amit egy kiszámíthatatlanabb pártverseny követett. Mindkét országban jellemző volt már korábban is, hogy a pártrendszert több, egymás mellett létező, illetve egymást keresztbe metsző törésvonal strukturálta. Ezek kölcsönhatása a vizsgált időszakokban olyan szituációkat generált egymás után mindkét országban, ami lehetetlenné tette a stabil többség képzését a törvényhozásokban. A destabilizálódásban fontos szerepet játszott továbbá a korrupciós tematika önálló konfliktusgeneráló tényezővé válása, továbbá a pártok perszonalizációja, a személyi természetű kérdések törésvonal-generáló szerepe, amely a pártstruktúra korábbiakhoz képest is növekvő mértékű fragmentálódását és destabilizálódását eredményezte.
Zitieren
APA
Tóth, L. (2025). Amikor nem tud kormány alakulni - Folytonos instabilitás, ismétlődő választások - a bolgár és az izraeli példa. Parlamenti Szemle. https://doi.org/10.59851/psz.10.1.6
Vancouver
Tóth L. Amikor nem tud kormány alakulni - Folytonos instabilitás, ismétlődő választások - a bolgár és az izraeli példa. Parlamenti Szemle. 2025. doi:10.59851/psz.10.1.6
BibTeX
@article{Tth2025,
author = {Tóth, László},
title = {Amikor nem tud kormány alakulni - Folytonos instabilitás, ismétlődő választások - a bolgár és az izraeli példa},
journal = {Parlamenti Szemle},
year = {2025},
doi = {10.59851/psz.10.1.6}
}
EUVIMED