A vis maior fogalmának XXI. századi keretei a szerződési jogban
Jogtudományi Közlöny · 2024
DOI: 10.59851/jk.79.04.4 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Jogtudományi Közlöny, 2024. Verfasst von Éva Török. Die Arbeit nennt 12 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Bár a szerződések jogában a szerződési szabadság elve és a pacta sunt servanda tétele iránymutató eszmeként érvényesül, a jogalkotás, valamint a jogalkalmazás részéről az ebbe történő beavatkozás egyik oka lehet a vis maior esete, mely fogalomnak központi eleme az emberi erővel való elháríthatatlanság. Az intervenció azonban nem vezethet a szerződési jogi sarokkövek kiüresítéséhez. A 2020-ban jelentkező világjárvánnyal összefüggésben felmerül a kérdés, hogy ez a körülmény milyen hatással van a szerződések jogára, milyen irányt szab az említett alapelvek érvényesülésének. A magyar Polgári Törvénykönyv, valamint a kapcsolódó bírói gyakorlat tanulmányozásának célja annak feltárása, hogyan változik az idő múlásával az előreláthatóság foka. Figyelemmel arra, hogy a magyar jogalkotó számára mintaként szolgált a Bécsi Vételi Egyezmény, vizsgálatra érdemes annak vonatkozó cikke.
Zitieren
APA
Török, É. (2024). A vis maior fogalmának XXI. századi keretei a szerződési jogban. Jogtudományi Közlöny. https://doi.org/10.59851/jk.79.04.4
Vancouver
Török É. A vis maior fogalmának XXI. századi keretei a szerződési jogban. Jogtudományi Közlöny. 2024. doi:10.59851/jk.79.04.4
BibTeX
@article{Trk2024,
author = {Török, Éva},
title = {A vis maior fogalmának XXI. századi keretei a szerződési jogban},
journal = {Jogtudományi Közlöny},
year = {2024},
doi = {10.59851/jk.79.04.4}
}
EUVIMED