digitális fogyasztóvédelem esetleges európai központosításának hátrányai és a szubszidiaritás eddigi hozadékai
In Medias Res · 12.06.2026 · 15 · 100-115
DOI: 10.59851/imr.15.1.5 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift In Medias Res, online erschienen am 12.06.2026. Verfasst von András Tóth. Die Arbeit nennt 15 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány az Európai Bizottság digitális méltányosságról szóló jogszabályjavaslatát vizsgálja a nyilvánosságra került információk alapján. Többek között arra jut, hogy az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet párhuzamossága nem tűnik olyan kezelhetetlen problémának az Európai Unió Bíróságának ne bis idemre vonatkozó joggyakorlata alapján, hogy szükségessé tenné a fogyasztóvédelmi hatáskörök centralizációját. A tanulmány két magyar ügy alapján mutatja be, hogy egy esetleges európai hatáskör-centralizáció például a gyermekvédelmi és a nyelvi szempontok miatt érintené hátrányosan a nemzeti érdekeket is érvényesítő tagállami fogyasztóvédelmet. A tanulmány levezeti, hogy a centralizáció a szubszidiaritás elve alapján is kifogásolható.
Zitieren
APA
Tóth, A. (2026). digitális fogyasztóvédelem esetleges európai központosításának hátrányai és a szubszidiaritás eddigi hozadékai. In Medias Res, 15, 100-115. https://doi.org/10.59851/imr.15.1.5
Vancouver
Tóth A. digitális fogyasztóvédelem esetleges európai központosításának hátrányai és a szubszidiaritás eddigi hozadékai. In Medias Res. 2026;15:100-115. doi:10.59851/imr.15.1.5
BibTeX
@article{Tth2026,
author = {Tóth, András},
title = {digitális fogyasztóvédelem esetleges európai központosításának hátrányai és a szubszidiaritás eddigi hozadékai},
journal = {In Medias Res},
year = {2026},
volume = {15},
pages = {100--115},
doi = {10.59851/imr.15.1.5}
}
EUVIMED