Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859 előtti vízállásadatainak értelmezéséhez
Hidrológiai Közlöny · 14.05.2026 · 106 (2) · 32-37
DOI: 10.59258/hk.23153 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Hidrológiai Közlöny, online erschienen am 14.05.2026. Verfasst von Tibor Vámos. Die Arbeit nennt 12 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-SA 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A Tisza szabályozása előtti időszakban rendszeres vízállásészlelés csak a szegedi vízmércén történt. Az 1859. előtti időszakra a vízmérce nulla pontjának a magassága bizonytalan, több egymástól jelentősen eltérő magassági adat ismert, így a korabeli vízállásadatok értelmezése csak korlátozottan lehetséges. Az észlelési sorban 1840. május végén hírtelen és szokatlan vízállásváltozás figyelhető meg, ami a vízmérce nulla pontjának leszállítására utalhat. Az 1837. és 1853. közötti vízállásadatok statisztikai vizsgálata alapján az 1840. előtti és utáni vízállásértékek nem egyöntetűek, nem azonos alapsokaságból származnak, így a vízmérce nulla pontjának 1840-es megváltoztatása valóban valószínűsíthető. Ennek ismeretében a vízmérce nulla pontja rekonstruálható visszamenőleg az 1837-ig terjedő időszakra, amely a korabeli folyófelvételezés magassági adataival is igazolható.
Zitieren
APA
Vámos, T. (2026). Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859 előtti vízállásadatainak értelmezéséhez. Hidrológiai Közlöny, 106(2), 32-37. https://doi.org/10.59258/hk.23153
Vancouver
Vámos T. Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859 előtti vízállásadatainak értelmezéséhez. Hidrológiai Közlöny. 2026;106(2):32-37. doi:10.59258/hk.23153
BibTeX
@article{Vmos2026,
author = {Vámos, Tibor},
title = {Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859 előtti vízállásadatainak értelmezéséhez},
journal = {Hidrológiai Közlöny},
year = {2026},
volume = {106},
number = {2},
pages = {32--37},
doi = {10.59258/hk.23153}
}
EUVIMED