EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

Ápolók stressz-szintjének és alvásminőségének keresztmetszeti vizsgálata a COVID-19 pandémia idején

Nóra Raposa-Rozmann, Katalin Fusz, Imre Bodnár, Ildikó Madarász, András Deák, John M. Macharia, L. Bence Raposa

Multidiszciplináris Egészség és Jóllét · 2023

DOI: 10.58701/mej.11084 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 2023. Verfasst von Nóra Raposa-Rozmann und 6 weiteren Autor:innen.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

BEVEZETÉS: Az ápolók munkája az egészségügyben az egyik legnagyobb stressz-szinttel jellemezhető foglalkozás. Magyarországon a Covid-19 megjelenése tovább növelte az egészségügyi ellátásra nehezedő terhet, és ezzel együtt tovább súlyosbította az ápolók helyzetét, ami mind lelki, mind fizikai szempontból nagyobb terhelést jelentett számukra. MÓDSZERTAN: Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kutatásunkat 2020. decembere és 2021. februárja között végeztük el. Összesen 199 fő került be a vizsgálatba. Az adatgyűjtés online formában történt. Kérdőívünk szociodemográfiai, munkával kapcsolatos kérdéseket és standardizált kérdőívek [PSS (Perceived StressQuestionnaire, Észlelt Stressz Kérdőív), (Groningen Alvásminőség Skála)] tételeit tartalmazta. Az adatfeldolgozás az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt. Leíró statisztika, korreláció, egyszempontos variancia-analízis (ANOVA) és független mintás t-próba került alkalmazásra az adatok elemzése során. Az eredményeket p < 0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak, 95%-os megbízhatósági tartomány mellett. EREDMÉNYEK: A megkérdezett ápolók mérsékelten magas stressz pontszámot értek el a vizsgálat során. Eredményeink alapján elmondható, hogy azon ápolók, akik több éjszakai műszakot (F = 3,455, p = 0,034), illetve egy hónapban többet túlóráztak(F = 7,077, p = 0,001) szignifikánsan nagyobb észlelt stressz szintet értek el. Az észlelt stressz-szint, valamint, hogy az ápoló napi munkája során milyen ápolási kategóriájú beteget látott el ugyancsak szignifikáns eltéréseket mutatott (F = 2,935, p = 0,035). Túlóra tekintetében megállapítható, hogy azok az ápolók, akik többet túlóráztak egy hónapban, szignifikánsan nagyobb alvásminőség-pontszámot értek el, vagyis alvásminőségük rosszabb (F = 6,369, p = 0,002). KÖVETKEZTETÉSEK: Az egészségügyi ellátásra háruló terhek, amelyeket a Covid-19 pandémia okozott, tovább növelték a már alapvetően is nagy munkahelyi stressz szintjét, ami jelentős hatással van az alvás minőségére. Mindezeket figyelembe véve a jelenlegi helyzetben még fontosabb lenne a kiégés megelőzése és a munkahelyi stressz csökkentése. A munkahelyi stressz megelőzésére irányuló intézkedések széles körű alkalmazása, a munkateher csökkentése mind szervezeti, mind egyéni szinten szükséges lenne.

Zitieren

APA

Raposa-Rozmann, N., Fusz, K., Bodnár, I., Madarász, I., Deák, A., Macharia, J. M., & Raposa, L. B. (2023). Ápolók stressz-szintjének és alvásminőségének keresztmetszeti vizsgálata a COVID-19 pandémia idején. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét. https://doi.org/10.58701/mej.11084

Vancouver

Raposa-Rozmann N, Fusz K, Bodnár I, Madarász I, Deák A, Macharia JM, et al. Ápolók stressz-szintjének és alvásminőségének keresztmetszeti vizsgálata a COVID-19 pandémia idején. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét. 2023. doi:10.58701/mej.11084

BibTeX
@article{RaposaRozmann2023,
  author = {Raposa-Rozmann, Nóra and Fusz, Katalin and Bodnár, Imre and Madarász, Ildikó and Deák, András and Macharia, John M. and Raposa, L. Bence},
  title = {Ápolók stressz-szintjének és alvásminőségének keresztmetszeti vizsgálata a COVID-19 pandémia idején},
  journal = {Multidiszciplináris Egészség és Jóllét},
  year = {2023},
  doi = {10.58701/mej.11084}
}
Kostenlos starten →