Humán tényezők szerepe az ipari rezilienciában – az akkumulátorgyártás aspektusából
Új Munkaügyi Szemle · 2026 · 7 (2) · 99-111
DOI: 10.58269/umsz.2026.2.8 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Új Munkaügyi Szemle, 2026. Verfasst von Mónika Farkas-Vizi.
Abstract (Originalsprache)
Az akkumulátorgyártás a zöld gazdasági átmenet egyik stratégiai jelentőségű iparága, amely magas technológiai szintje, komplex ellátási láncai és jelentős energiaigénye miatt kritikus infrastruktúraként értelmezhető. A reziliencia vizsgálata az iparágban jellemzően technológiai és ellátásbiztonsági szempontokra koncentrál, miközben a humán tényezők szerepe gyakran alulértékelt. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az emberi erőforrás, a kritikus munkakörök azonosítása, a képzési rendszerek, valamint a szervezeti kommunikáció miként járulnak hozzá az akkumulátorgyárak ellenállóképességéhez. A dolgozat az Ellenálló Képességi Terv (EKT) humán vonatkozású elemeire támaszkodva elemzi a munkaerőpiaci rugalmasság, a tudásmenedzsment és a technológiai alkalmazkodóképesség összefüggéseit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a reziliencia nem pusztán műszaki kérdés, hanem szervezeti és emberi dimenzióval is rendelkező stratégiai tényező, amely közvetlen kapcsolatban áll a versenyképességgel.
Zitieren
APA
Farkas-Vizi, M. (2026). Humán tényezők szerepe az ipari rezilienciában – az akkumulátorgyártás aspektusából. Új Munkaügyi Szemle, 7(2), 99-111. https://doi.org/10.58269/umsz.2026.2.8
Vancouver
Farkas-Vizi M. Humán tényezők szerepe az ipari rezilienciában – az akkumulátorgyártás aspektusából. Új Munkaügyi Szemle. 2026;7(2):99-111. doi:10.58269/umsz.2026.2.8
BibTeX
@article{FarkasVizi2026,
author = {Farkas-Vizi, Mónika},
title = {Humán tényezők szerepe az ipari rezilienciában – az akkumulátorgyártás aspektusából},
journal = {Új Munkaügyi Szemle},
year = {2026},
volume = {7},
number = {2},
pages = {99--111},
doi = {10.58269/umsz.2026.2.8}
}
EUVIMED