Őszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett
TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK · 31.07.2026 · 24 (1) · 33-53
DOI: 10.56617/tl.7503 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, online erschienen am 31.07.2026. Verfasst von Gergő Asbolt und 7 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 59 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
2022 és 2025 között hároméves kisparcellás őszi búza fajta-összehasonlító kísérletet folytattunk le Karcagon kötött, mélyben sós réti csernozjom talajon ökológiai és konvencionális termesztési feltételek között, tíz karcagi nemesítésű őszibúza-fajtával, a ’KG Kunhalom’ fajtát használva standardként. A terméshozamokat és agronómiai paramétereket összevetettük egymással, a helyi meteorológiai adatokkal, valamint az azok alapján számított klimatikus vízmérleggel. Az eredmények kiértékelése leíró statisztika, egy- és többváltozós varianciaanalízis, valamint korrelációanalízis segítségével történt. Vizsgálataink során nem tapasztaltunk fagykárt; a talajfelszínen mért hőmérséklet egyetlen esetben sem hűlt -10 °C alá. A 2023-as év csapadékosabb és hűvösebb tavaszi-nyári időjárása az enyhébb téllel párosulva kedvezett a sárgarozsda-járványnak, amely jelentős fertőzést okozott. Bár csekélyebb mértékben, de szintén megjelentek ekkor a gabona-lisztharmat, a szárrozsda és a vörösrozsda is. A fajták között szignifikáns különbségek mutatkoztak betegség-ellenállóságban és a főbb agronómiai jellemzők tekintetében. Ökológiai termesztésben a terméshozam pozitívan korrelált a fenofázisok hosszával, a növénymagassággal és az állóképességgel; a gyomosság és a terméshozam között negatív kapcsolatot igazoltunk. A terméshozamot minden tenyészidőszakban statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a fajtaválasztás, és a termesztési rendszer; ezen felül szignifikáns évjárathatást, valamint kölcsönhatást mutattunk ki a genotípus és az agroökológiai tényezők között is. A csapadékösszeg és a klimatikus vízmérleg (kiemeltképp szárbainduláskor) szorosan, pozitívan korreláltak a kevésbé fertőzött fajták esetében, a konvencionális kezeléshez hasonló tendenciát követve. Ugyanezen fajtáknál az ökológiai termesztési rendszerben az őszi vegetációs időszakban pozitív-, míg a szárbaindulástól a reproduktív szakasz végéig negatív igazolható összefüggést találtunk a terméshozam és az átlaghőmérséklet között; konvencionális termesztési feltételek között hasonlóképp viselkedett mindegyik vizsgált búzafajta.
Zitieren
APA
Asbolt, G., Seddik, L., Zedan, S., Varga, K., Csízi, I., Zsigrai, G., Tuba, G., & Zsembeli, J. (2026). Őszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 24(1), 33-53. https://doi.org/10.56617/tl.7503
Vancouver
Asbolt G, Seddik L, Zedan S, Varga K, Csízi I, Zsigrai G, et al. Őszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK. 2026;24(1):33-53. doi:10.56617/tl.7503
BibTeX
@article{Asbolt2026,
author = {Asbolt, Gergő and Seddik, Loujaine and Zedan, Seren and Varga, Krisztina and Csízi, István and Zsigrai, György and Tuba, Géza and Zsembeli, József},
title = {Őszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett},
journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK},
year = {2026},
volume = {24},
number = {1},
pages = {33--53},
doi = {10.56617/tl.7503}
}
EUVIMED