A tiszainokai Fekete-halom tájtörténete és aktuális növényzete
TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK · 31.07.2026 · 24 (1) · 3-16
DOI: 10.56617/tl.7033 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, online erschienen am 31.07.2026. Verfasst von Ádám Bede und 2 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 34 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A Tiszainoka külterületén található Fekete-halom egy őskori kurgán, valószínűleg a Jamnaja-kultúra építhette a késő rézkorban. A halom felszínét a 18. században már művelték. Az 1960-as években a tetején földmérési pontot állandósítottak. A halom északi oldala erősen erodált, a roncsolás a korábban rajta áthaladó földút használata miatt alakult ki. Az európai uniós agrár-környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően a halom területén 2014-re felhagyták a szántóföldi művelést. A felszínt spontán jól regenerálódó parlag borítja, többek között a déli és nyugati oldalon megjelent a védett törpe mandula (Prunus tenella) is. Természetvédelmi kezelésként a kímélő kaszálás indokolt, továbbá érdemes lenne a halom körül széles gyepi pufferzónát kialakítani.
Zitieren
APA
Bede, Á., Valkó, O., & Deák, B. (2026). A tiszainokai Fekete-halom tájtörténete és aktuális növényzete. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 24(1), 3-16. https://doi.org/10.56617/tl.7033
Vancouver
Bede Á, Valkó O, Deák B. A tiszainokai Fekete-halom tájtörténete és aktuális növényzete. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK. 2026;24(1):3-16. doi:10.56617/tl.7033
BibTeX
@article{Bede2026,
author = {Bede, Ádám and Valkó, Orsolya and Deák, Balázs},
title = {A tiszainokai Fekete-halom tájtörténete és aktuális növényzete},
journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK},
year = {2026},
volume = {24},
number = {1},
pages = {3--16},
doi = {10.56617/tl.7033}
}
EUVIMED