Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében
Tájökológiai Lapok · 2022
DOI: 10.56617/tl.3383 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Tájökológiai Lapok, 2022. Verfasst von Gergely Zagyvai und 1 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Munkánk során összekapcsoltuk az Országos Erdőállomány Adattár állományait a potenciális természetes erdőtársulások (PTE) adatbázisával és a változó klímára vonatkozó adatokkal. Kiemelt PTE kategóriák esetében (bükkös, gyertyános-kocsánytalan tölgyes, cseres-kocsánytalan tölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyes) főkomponens analízissel (PCA) és redundancia analízissel (RDA) elemeztük a spontán erdők fafajösszetételét bevonva a következő háttérváltozókat: erdészeti aszályossági index (FAI), a FAI változásának mértéke, környező erdőrészletek fafajösszetétele. A spontán erdők legfontosabb fafajai esetében összehasonlítottuk az említett változók eloszlását potenciális természetes társulásonként, valamint a spontán előfordulások és a nem spontán eredetű előfordulások halmaza között. Inváziós fafajok közül a fehér akác mind a négy vizsgált PTE területén veszélyforrást jelent, a gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek esetén kritikus mértékben. Részben ezzel összefüggően, részben klimatikus okokból erősen korlátozott a bükk és a kocsánytalan tölgy szerepe a spontán erdősödésben. Az eredményekből levont következtetések alapján, potenciális természetes társulásonként azonosítottuk azokat az őshonos fafajokat is, melyek a változó klíma mellett is ígéretes eszközei lehetnek az erdőborítás spontán szukcesszió útján történő növelésének, úgy hogy a természetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Ezek közé tartoznak az erdészeti gyakorlatban alulértékelt, mezofil pionír fafajok, valamint különböző klimatikus adottságok esetén a molyhos tölgy, a csertölgy, a virágos kőris, a mezei juhar és a közönséges gyertyán. A vizsgált fafajok nagy többségére jellemző, hogy üdébb termőhelyeken terjed, mint ahol nem spontán eredetű állományai előfordulnak.
Zitieren
APA
Zagyvai, G., & Bartha, D. (2022). Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében. Tájökológiai Lapok. https://doi.org/10.56617/tl.3383
Vancouver
Zagyvai G, Bartha D. Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében. Tájökológiai Lapok. 2022. doi:10.56617/tl.3383
BibTeX
@article{Zagyvai2022,
author = {Zagyvai, Gergely and Bartha, Dénes},
title = {Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében},
journal = {Tájökológiai Lapok},
year = {2022},
doi = {10.56617/tl.3383}
}
EUVIMED