EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY 4.0

Az automata fejési rendszerhez (AMS) történő alkalmazkodást befolyásoló egyediségjegyek tejelő szarvasmarha állományokban – irodalmi áttekintés

Tamás Dizseri, Ferenc Szabó, Balázs Húth

Állattenyésztés és Takarmányozás · 30.06.2026 · 75 (2) · 27-38

DOI: 10.56617/att.7638 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Állattenyésztés és Takarmányozás, online erschienen am 30.06.2026. Verfasst von Tamás Dizseri und 2 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 34 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Jelen tanulmány összefoglalja a tejelő tehenek egyediségjegyeinek, az automata fejési rendszerekhez (AMS) történő alkalmazkodásra gyakorolt hatásaival kapcsolatos legújabb kutatási eredményeit. A szakirodalom rámutat arra, hogy az egyedi viselkedésjegyek kulcsszerepet játszanak a munkaerő-igényes manuális felhajtás (fetching) sikerességében. Az automatizációra való átállás alapvetően megváltoztatja a gazdálkodó szerepét: a fizikai munkavégzés helyét egyre inkább az adatalapú rendszerfelügyelet és döntéshozatal veszi át. Ugyanakkor a tehenek önkéntes mozgása és a fejőrobot önálló felkeresése továbbra is az AMS-rendszerek egyik legjelentősebb működési korlátja. Amennyiben az adott egyed magától nem keresi fel az automatizált fejőállást, manuális emberi beavatkozás válik szükségessé, amely az egyébként automatizált munkafolyamatba ismét kötött munkafolyamatot (felhajtást) épít be. A közelmúlt kutatásai igazolták, hogy a tejelő szarvasmarhák egyediségjegyei nagyfokú időbeli stabilitást mutatnak, és előre jelezhetik az egyed AMS-rendszerhez való alkalmazkodásának sikerességét. A standardizált vizsgálati módszerek, például a háromfázisú kombinált arénateszt hagyományosan egyedi elkülönítés mellett mérik ezeket a tulajdonságokat. Emellett új módszertani megközelítések jelentek meg, amelyek csoportos körülmények között végzett vizsgálatokat, valamint a tesztelést megelőző megszokási (habituációs) időszak alkalmazását is magukban foglalják. Újabb genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a gyakoribb AMS-látogatásra hajlamos egyedek általában kedvezőbb termelési potenciállal is rendelkeznek. Az áttekintett szakirodalom alapján megállapítható, hogy a tejelő tehenek egyediségjegyeinek megismerése szükséges az automata fejési rendszerek hatékonysági, munkaerő-megtakarítási és állatjólléti előnyeinek teljes körű kihasználásához.

Zitieren

APA

Dizseri, T., Szabó, F., & Húth, B. (2026). Az automata fejési rendszerhez (AMS) történő alkalmazkodást befolyásoló egyediségjegyek tejelő szarvasmarha állományokban – irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás, 75(2), 27-38. https://doi.org/10.56617/att.7638

Vancouver

Dizseri T, Szabó F, Húth B. Az automata fejési rendszerhez (AMS) történő alkalmazkodást befolyásoló egyediségjegyek tejelő szarvasmarha állományokban – irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás. 2026;75(2):27-38. doi:10.56617/att.7638

BibTeX
@article{Dizseri2026,
  author = {Dizseri, Tamás and Szabó, Ferenc and Húth, Balázs},
  title = {Az automata fejési rendszerhez (AMS) történő alkalmazkodást befolyásoló egyediségjegyek tejelő szarvasmarha állományokban – irodalmi áttekintés},
  journal = {Állattenyésztés és Takarmányozás},
  year = {2026},
  volume = {75},
  number = {2},
  pages = {27--38},
  doi = {10.56617/att.7638}
}
Kostenlos starten →