Királynéi és püspöki székhelyből végvár
A Női dimenzió · 2025 · 5 (2) · 193-214
DOI: 10.55344/andfh.2502193 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift A Női dimenzió, 2025. Verfasst von Zsuzsanna J. Újváry.
Abstract (Originalsprache)
1526. augusztus 29-én a Magyar Királyság Mohács mezején, minden erőfeszítése ellenére súlyos, évszázadokra kiható vereséget szenvedett el a nálánál mind területileg, mind katonailag, mind gazdaságilag és demográfiai tekintetben sokkal nagyobb, s mindig új katonai hódításokra berendezkedő Oszmán Birodalomtól. Az 1523-ban kinevezett veszprémi püspök, Szalaházy Tamás még összeíratta birtokait, a várható jövedelmeket és terheket, de a Mohács után bekövetkezett polgárháborús viszonyok közepette Veszprém is hol az egyik, hol a másik uralkodó kezébe került. Az 1540-es években a király megkezdte az oszmán-ellenes belső végvárrendszer kiépítését, amelybe az egykori királynéi székhely, Veszprém is betagozódott. A veszprémi püspök Sümegre szorult. Az oszmántörök hódítás a Dunántúlon olyannyira előrehaladt, hogy 1552-ben a vár is az ellenség kezére került. Az ostrom során a város és a székesegyház majdnem teljesen elpusztult. A várat 1566-ban sikerült visszafoglalni, de a tizenöt éves háború során, 1593-ban ismét elesett. 1598-tól újra keresztény zászló lengedezett a vár falain, és bár 1630-ban a püspök visszakapta jogait, a királynék városa csupán a 18. században vált újra ténylegesen püspöki székhellyé.
Zitieren
APA
Újváry, Z. J. (2025). Királynéi és püspöki székhelyből végvár. A Női dimenzió, 5(2), 193-214. https://doi.org/10.55344/andfh.2502193
Vancouver
Újváry ZJ. Királynéi és püspöki székhelyből végvár. A Női dimenzió. 2025;5(2):193-214. doi:10.55344/andfh.2502193
BibTeX
@article{jvry2025,
author = {Újváry, Zsuzsanna J.},
title = {Királynéi és püspöki székhelyből végvár},
journal = {A Női dimenzió},
year = {2025},
volume = {5},
number = {2},
pages = {193--214},
doi = {10.55344/andfh.2502193}
}
EUVIMED