Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift A Női dimenzió, 2022. Verfasst von István Gábor Cselényi.
Abstract (Originalsprache)
A jó keresztények az Ószövetségből általában csak a nagy, jelentős könyveket idézik (Mózes öt könyve, Királyok könyvei, Krónikák, Zsoltárok, Próféták könyvei ez nem egy bibliai könyv, hanem több könyvnek a gyűjtőneve, ezért nem írjuk nagybetűvel, ugyanúgy, mint a „bölcsességi”-t), legtöbbször átsiklanak a bölcsességi könyvek fölött, amelyek közül Jób könyve, a Példabeszédek könyve és a Prédikátor könyve a zsidó és protestáns kánonnak, az ún. Tanaknak, 1 a héberül írt kánonnak is részei. Rajtuk kívül pedig Jézus, Sirák fia könyve és a Bölcsesség könyve az ún. Septuagintában, a görögül írt Ószövetségben (az ún. hetvenes fordításban) jelennek meg, amelyeket a katolikus és ortodox egyház kánoninak ismer el, az előbb említetteket pedig ún. deuterokanonikusaknak (másodlagosan kánoninak), sőt akár apokrif könyveknek nevezik. Nos, ezekben a könyvekben feltűnik egy titokzatos fogalom, sőt személy: a bölcsesség, amelyet/akit a Tanak Hokmának, a Septuaginta pedig Szophiának nevez. Utóbbira a meghonosuló gyakorlat szerint is Szófia alakban hivatkozunk a továbbiakban.
Zitieren
APA
Cselényi, I. G. (2022). Szófia-látomások (I. rész). A Női dimenzió. https://doi.org/10.55344/andfh.2201078
Vancouver
Cselényi IG. Szófia-látomások (I. rész). A Női dimenzió. 2022. doi:10.55344/andfh.2201078
BibTeX
@article{Cselnyi2022,
author = {Cselényi, István Gábor},
title = {Szófia-látomások (I. rész)},
journal = {A Női dimenzió},
year = {2022},
doi = {10.55344/andfh.2201078}
}
EUVIMED