Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból
KözigazgatásTudomány · 2021
DOI: 10.54200/kt.v1i1.10 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift KözigazgatásTudomány, 2021. Verfasst von András Torma und 1 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az Európai Unió a világtörténelemben példa nélküli, európai államok közötti együttműködést valósított és valósít meg, amely a nemzeti szuverenitás részben történt átruházása miatt több, mint egy tradícionális nemzetközi szervezetben történő együttműködés, de kevesebb, mint amely egy klasszikus szövetségi államban érvényesül. Az Európai Unió megszületését eredményező Maastrichti Szerződés 1992-ben történt megkötése után három alkalommal történt meg az integráció szerződéses elmélyítése, amelyek közül az utolsó, a 2007-ben megkötött Lisszaboni Szerződés jelentősége emelkedik ki. A tanulmányban – tíz tézisben összesűrítve – azt vizsgáljuk, hogy a XXI. században mi jellemzi közjogi szempontból ezt az európai nemzetállamok között megvalósuló, de nemzetállami szint fölötti, különleges együttműködést, amelyet mi „Európai CITDöVKE” névvel illetünk.
Zitieren
APA
Torma, A., & Ritó, E. (2021). Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból. KözigazgatásTudomány. https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.10
Vancouver
Torma A, Ritó E. Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból. KözigazgatásTudomány. 2021. doi:10.54200/kt.v1i1.10
BibTeX
@article{Torma2021,
author = {Torma, András and Ritó, Evelin},
title = {Az EU intézményrendszer és működés XXI. századi sajátosságai magyar közjogi nézőpontból},
journal = {KözigazgatásTudomány},
year = {2021},
doi = {10.54200/kt.v1i1.10}
}
EUVIMED