Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában
IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja · 11.08.2026 · 25 (2) · 18-32
DOI: 10.53020/ime-2026-203 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja, online erschienen am 11.08.2026. Verfasst von Vilmos Ivády und 1 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A kórházak növekvő és újratermelődő tartozása az egészségügyi rendszer hatékonysági problémáinak kifejezője nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban is. A kormányzati beavatkozások kudarca rávilágít az adósságokok pontos megértésének és a hatékony kezelési módszerek kidolgozásának fontosságára. Célkitűzés: A tanulmány célja, hogy egy saját fejlesztésű modell keretében bemutassa az adósságkeletkezés tipizálható okait és a hozzájuk rendelhető pénzügyi hatásokat. Ezen keresztül lehetőséget kínál az egészségpolitika számára az adósságkezelési programok hatékonyságának javítására. Módszerek: Kidolgoztuk az adósságképző okok gazdálkodási eredményre gyakorolt hatásának bemutatását és számszerűsítését. Az okok tipizálása – a kórházi menedzsment ráhatási lehetőségei alapján – külső és belső tényezőkre bontva történt. Standardizálási módszert alkalmazva vizsgáltuk egyfelől az átlagköltség és a finanszírozás eltéréseit szakmai, illetve intézményi szinten, másfelől a kórházak egyéni költségeinek eltérését az átlagköltségektől. Utóbbi tekintetében az üzemméretet, az egészségügyi dolgozók korösszetételét és az infrastruktúra üzemeltetési költségeit azonosítottuk be befolyásoló tényezőkként. Eredmények: Bemutatunk egy olyan elemzési modellt, amelyben számszakilag értelmezhetők az egyes oki tényezők gazdálkodási eredményre – és ezen keresztül az adósságra – gyakorolt pénzügyi hatásai. Megállapítható, hogy a korábbi adósságközpontú megközelítés nem elegendő a kórházi menedzsment teljesítményének megítéléséhez, és az adósságalapú többletforrás-biztosítás nem jelent igazságos megoldást a hiányok kezelésére. A modell láthatóvá teszi az átlagköltség alatt működő kórházakat is, továbbá hozzájárul a menedzsment teljesítményének objektívebb értékeléséhez. Következtetés: A vizsgált állami kórházak heterogén képet mutatnak, ezért csak a többkomponensű és egyidejű adósságkezelés vezethet eredményre. Az állam feladatkörébe tartozó külső okok kiszűrésével pontosabban meghatározható a kórházak saját felelőssége az adósságképződésben. A módszertan elősegítheti a finanszírozás emelésének hatékony megvalósítását, akár esetszintű ráfordítási adatgyűjtés nélkül is. Kulcsszavak: kórházi pénzügyek; egészségügyi finanszírozás; költségvetési hiány; döntéstámogató rendszerek; kórházi tartozás; egészségpolitika
Zitieren
APA
Ivády, V., & Kopcsó, D. (2026). Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja, 25(2), 18-32. https://doi.org/10.53020/ime-2026-203
Vancouver
Ivády V, Kopcsó D. Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja. 2026;25(2):18-32. doi:10.53020/ime-2026-203
BibTeX
@article{Ivdy2026,
author = {Ivády, Vilmos and Kopcsó, Dániel},
title = {Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában},
journal = {IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja},
year = {2026},
volume = {25},
number = {2},
pages = {18--32},
doi = {10.53020/ime-2026-203}
}
EUVIMED