A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben
IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja · 2026 · 25 (1) · 5-15
DOI: 10.53020/ime-2026-101 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2026. Verfasst von Aliz Benkó und 2 weiteren Autor:innen.
Abstract (Originalsprache)
Háttér: A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat a leghatékonyabb eszköz a kórházi fertőzések megelőzésében, mellyel jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne az egészségügyi ellátórendszer működésében. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a megfelelő kézfertőtlenítés elérése világszerte problémát okoz, ezért időről időre a kutatások középpontjába kerül. A szakirodalom alapján a vezetői attitűd, a pszichológiai biztonság és a munkatársi motiváció központi szerepet játszik a viselkedésváltozásban. Jelen tanulmány célja, hogy vezetői nézőpontból, a munkatársi viselkedésváltoztatás szemszögéből vizsgálja a kézfertőtlenítési gyakorlatot, a COM-B modell alkalmazásával. Módszer: Esettanulmányra épülő kvalitatív kutatás készült, amelyben egészségügyi dolgozókkal és vezetőikkel készült félig strukturált interjúkat elemeztünk. Az elemzés a COM-B modell három fő elemére – képesség, lehetőség, motiváció – épült. A tartalomelemzés során feltártuk a vezetői szerep, a szervezeti kultúra és az egyéni elköteleződés közötti összefüggéseket, valamint vizsgáltuk a tanulási és visszajelzési folyamatok szervezeti beágyazottságát. Eredmények: Az interjúk alapján megállapítható, hogy a vizsgált szervezetben jelen vannak a COM-B modell mindhárom komponensének elemei. A „motiváció” dimenzióban a vezető személye iránti erős lojalitás és elköteleződés figyelhető meg, amely a viselkedésváltozás motorjaként működik. A „képesség” elem kapcsán a résztvevők magas hivatástudatról, tudásmegosztásról és önszerveződő tanulási kultúráról számoltak be. A „lehetőség” dimenzióban a munkahelyi környezet tudatos átalakítása, valamint a kollektív normák és protokollok jelenléte segítheti elő a kívánt magatartásformák megerősítését. Következtetések: A kutatás rávilágított arra, hogy a vezetői jelenlét és a pszichológiai biztonságot erősítő szervezeti légkör döntő tényező a kézfertőtlenítési magatartás javításában. A vezetői példamutatás, a rendszeres tudásfrissítés és a támogató tanulási környezet hosszú távon biztosíthatja a helyes kézfertőtlenítési szokások beépülését az egészségügyi szervezeti kultúrába.
Zitieren
APA
Benkó, A., Csillag, S., & Nádor, C. P. (2026). A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja, 25(1), 5-15. https://doi.org/10.53020/ime-2026-101
Vancouver
Benkó A, Csillag S, Nádor CP. A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja. 2026;25(1):5-15. doi:10.53020/ime-2026-101
BibTeX
@article{Benk2026,
author = {Benkó, Aliz and Csillag, Sára and Nádor, Csaba Péter},
title = {A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben},
journal = {IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja},
year = {2026},
volume = {25},
number = {1},
pages = {5--15},
doi = {10.53020/ime-2026-101}
}
EUVIMED