EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A Csákyak a két hazában: az erdélyi és a királyságbeli család a 17–18. században

Klára Papp

Partiumi Egyetemi Szemle · 2022

DOI: 10.52885/pesz22201 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Partiumi Egyetemi Szemle, 2022. Verfasst von Klára Papp.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A Csákyak a 14. század végén Luxemburg Zsigmondtól kapták első birtokadományukat Bihar vármegyében: Körösszeg és Adorján várát és uradalmát. A birtokok területe a 16. században az Erdélyi Fejedelemséghez került, s a család tagjai is ott építették karrierjüket. A 15 éves háború idején Csáky István birtokadományokat kapott, s 1600-ban országos főkapitány lett. 1603-ban azonban Csáky erdélyi birtokainak jelentős részét zálogba bocsájtva feleségével, Wesselényi Annával együtt a fejedelemségből kiköltözött a Magyar Királyságba, ahol zálogbirtokot szerzett. Sáros és Szádvár várát kapta meg az uralkodótól. Ő volt az, aki 1605 előtt rangemelésben részesült, bárói címhez jutott, s ezzel magát és utódait az arisztokrácia soraiba emelte. Hirtelen halála után özvegye, Wesselényi Anna visszaköltözött Erdélybe, jó nevelést adott fiainak, akik Bethlen Gábor udvarában indultak, de a királyságba kiköltözve futottak be karriert: István Szepes várának ura és tárnokmester, László Léva ura és országbíró lett, 1643-ban grófi címet szereztek. István két idősebb fia a Felvidéken maradt, Ferenc felső-magyarországi főkapitány, István 1686-ban országbíró lett, az ő hét fiúutódja jelenti a magyarországi ágat. A harmadik fiú, László Erdélybe költözött, s megalapította a Csákyak erdélyi ágát. A magyarországi Csákyak közül ketten (Imre és Miklós) egyházi méltóságokat szereztek, Tamás, Mihály, György katonatiszt lett, István és Zsigmond világi karriert épített, az utóbbi tárnokmester lett. Az erdélyi ág tagjai főispánok, majd guberniumi tagok lettek (István és Zsigmond), Csáky Imrével azonban kihalt az erdélyi fiúág (1742). A két ág pereskedését a birtokokért megakasztotta Csáky Kata lányának, Bethlen Rozáliának és Csáky Zsigmond tárnokmester unokájának, Jánosnak a házassága. A megszületett utód: Csáky József, majd fia György hozta létre a Csákyak második erdélyi ágát. A per az 1830-as években ért véget. Csáky György fia, János – tárnokmester, majd országbíró – és utódai a felvidéki ág részéről és az erdélyi családot képviselő Jósika János, (Csáky Rozália férje) megállapodást kötöttek. A bihari ősi birtokok így végleg a felvidéki ághoz kerültek, míg az erdélyi birtokokat az erdélyi ág leszármazottai használhatták.

Zitieren

APA

Papp, K. (2022). A Csákyak a két hazában: az erdélyi és a királyságbeli család a 17–18. században. Partiumi Egyetemi Szemle. https://doi.org/10.52885/pesz22201

Vancouver

Papp K. A Csákyak a két hazában: az erdélyi és a királyságbeli család a 17–18. században. Partiumi Egyetemi Szemle. 2022. doi:10.52885/pesz22201

BibTeX
@article{Papp2022,
  author = {Papp, Klára},
  title = {A Csákyak a két hazában: az erdélyi és a királyságbeli család a 17–18. században},
  journal = {Partiumi Egyetemi Szemle},
  year = {2022},
  doi = {10.52885/pesz22201}
}
Kostenlos starten →