EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A pénzügyi kimutatások csalási kockázatának összehasonlító elemzése a román és magyar határmenti megyék cégei esetében

Edit Veres, Tibor Tarnóczi

Partiumi Egyetemi Szemle · 2022

DOI: 10.52885/pesz22101 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Partiumi Egyetemi Szemle, 2022. Verfasst von Edit Veres und 1 weiteren Autor:innen.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy a vállalat pénzügyi jelentéseit hogyan manipulálják a beszámolókat készítő cégek. Az elemzett adatbázis a határ menti magyar-román megyék (Szatmár, Bihar, Arad, Temes, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád) 2014-től 2019-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóit tartalmazza. Az adatbázis azokat a vállalatokat tartalmazza, amelyek legalább 100 000 euró összes értékesítéssel és összes eszközzel rendelkeztek a vizsgált évek átlagában, és minden elemzett évre készítettek számviteli beszámolót. Az előző kritériumoknak megfelelő adatbázis a vizsgált hat év átlagát figyelembe véve 2331 magyar és 2437 román vállalatot tartalmazott. A az ötváltozós Beneishféle M-pontszám modell került felhasználásra a pénzügyi kimutatások manipulációjának vizsgálatához. A Beneish-modellhez a következő döntési kritériumok kerültek alkalmazásra: ha az M-pontszám kisebb, mint -2,22, a manipuláció nem valószínű; ha az M-pontszám -2,22 és -1,78 között van, a manipuláció lehetséges; ha az M-pontszám nagyobb, mint -1,78, manipuláció valószínű. A magyarországi határmenti megyék cégeinek 26,01%-a valószínűleg manipulálja a pénzügyi beszámolóját, ami a román határmenti cégek esetében 24,58%. A magyar oldali megyék vállalatainak 66,39%-a valószínűleg nem manipulálja a számviteli beszámolóját, míg a román oldalon ez az arány 67,52%. A különbséget az úgynevezett „szürke zóna” okozza (lehetséges a manipuláció). Megállapítható, hogy a román határmenti megyék cégei kevésbé manipulálják a számviteli beszámolóikat, de ez statisztikai próbával nem támasztható alá. Mindkét régió vállalatainak a Beneish M-pontszám átlaga minden vizsgált évben kis negatív érték (magyar oldal: -0,83; román oldal: -0,90), amely érték meghaladja a -1,78 értéket, így a valószínűleg manipulált sávba esik. Végső megállapításként azfogalmazható meg, hogy a két vizsgált régió vállalatai között nem mutatható ki szignifikáns különbség a számviteli beszámoló manipulációja tekintetében.

Zitieren

APA

Veres, E., & Tarnóczi, T. (2022). A pénzügyi kimutatások csalási kockázatának összehasonlító elemzése a román és magyar határmenti megyék cégei esetében. Partiumi Egyetemi Szemle. https://doi.org/10.52885/pesz22101

Vancouver

Veres E, Tarnóczi T. A pénzügyi kimutatások csalási kockázatának összehasonlító elemzése a román és magyar határmenti megyék cégei esetében. Partiumi Egyetemi Szemle. 2022. doi:10.52885/pesz22101

BibTeX
@article{Veres2022,
  author = {Veres, Edit and Tarnóczi, Tibor},
  title = {A pénzügyi kimutatások csalási kockázatának összehasonlító elemzése a román és magyar határmenti megyék cégei esetében},
  journal = {Partiumi Egyetemi Szemle},
  year = {2022},
  doi = {10.52885/pesz22101}
}
Kostenlos starten →