Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül
Fontes Iuris · 28.05.2026 · 12 (1-2) · 68-76
DOI: 10.51784/fi.2026.1-2.7 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Fontes Iuris, online erschienen am 28.05.2026. Verfasst von Laura De Negri.
Abstract (Originalsprache)
A digitális technológiák gyors fejlődése alapvetően alakítja át az emberi identitásról, emlékezetről és halandóságról alkotott fogalmainkat. A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése lehetővé tette az elhunyt személyek digitális rekonstrukcióját – hang-, kép- és viselkedésminták alapján létrehozott avatárok vagy chatbotok formájában. E jelenséget a szakirodalom egyre gyakrabban „digitális feltámasztásként” (digital resurrection) írja le. A tanulmány célja, hogy áttekintse e technológia legfontosabb jogi vonatkozásait, különös tekintettel az adatvédelemre, a személyiségi jogokra, a szerzői jogra és a posztmortem jogvédelem kérdéskörére vonatkozóan azokban a jogrendszerekben, ahol a jogalkotó már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tanulmány igyekszik feltárni, hogy a hatályos uniós és hazai jogi keretek mennyiben alkalmasak a digitális feltámasztás, mint jelenség kezelésére, illetve milyen pontokon mutatkozik szabályozási hiány vagy értelmezési bizonytalanság.
Zitieren
APA
Negri, L. D. (2026). Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül. Fontes Iuris, 12(1-2), 68-76. https://doi.org/10.51784/fi.2026.1-2.7
Vancouver
Negri LD. Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül. Fontes Iuris. 2026;12(1-2):68-76. doi:10.51784/fi.2026.1-2.7
BibTeX
@article{Negri2026,
author = {Negri, Laura De},
title = {Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül},
journal = {Fontes Iuris},
year = {2026},
volume = {12},
number = {1-2},
pages = {68--76},
doi = {10.51784/fi.2026.1-2.7}
}
EUVIMED