EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC 4.0

Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején

Tamás Túróczi

Távol-keleti Tanulmányok · 02.07.2026 · 18 (2)

DOI: 10.38144/tkt.2026.2.3 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Távol-keleti Tanulmányok, online erschienen am 02.07.2026. Verfasst von Tamás Túróczi. Die Arbeit nennt 73 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A Fülöp-szigetek 1565-ös meghódításától, illetve Manila 1571-es alapításától kezdve a spanyolok arra törekedtek, hogy kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat építsenek ki Ázsia legnagyobb államával, Kínával a távolsági kereskedelemből származó előnyök reményében. Ez jelölte a spanyol–kínai kapcsolatok kezdetét, és jelölte egyben a XVI. századi spanyol korona ázsiai terjeszkedési politikájának egyik legfontosabb szakaszát.Az Újvilággal ellentétben az ázsiai régióban az európai technikai fölény kizárólag a csendes-óceáni szigetvilágban és annak őslakos népessége felett érvényesült. Ezzel szemben a kontinens nagy államaiban (Kína, Japán) azok politikai összetettsége és katonai fejlettsége lehetetlenné tette a spanyolok számára, hogy erőszakos politikát folytassanak. Míg az amerikai kontinensen a spanyolok hatalmas területeket hódítottak meg és népeket hajtottak uralmuk alá, az ázsiai kontinensen ez lehetetlen volt. Nem tudták megváltoztatni az Ázsiával fennálló, évszázadokkal korábban kialakult hagyományos politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatok struktúráját, így kénytelenek voltak beilleszkedni egy olyan rendszerbe, amelyben a kereskedelem volt az egyetlen módosítható elem, a gazdasági együttműködés előfeltétele pedig a diplomáciai kapcsolatok felvétele volt.A jelen tanulmány a spanyol uralkodó, II. Fülöp (1556–1598) uralkodása alatt a Spanyol Királyság által Kínával való kapcsolatfelvételre irányuló erőfeszítések kezdeti szakaszát mutatja be. Célja, hogy megvizsgálja a spanyol diplomácia ázsiai tevékenységének formáit az e kapcsolatok kialakítására irányuló kísérletek kontextusában, amelyek hátterét következetesen a spanyol korona azon törekvése határozta meg, hogy hozzáférést szerezzen az ázsiai kereskedelmi hálózatokhoz.A tanulmány bemutatja a történelmi események összefüggéseit a XVI. századi ázsiai spanyol diplomácia történetének keretében, amelynek egyik fő célja az úgynevezett „kínai vállalkozáshoz” kapcsolódó gazdasági lehetőségek kiaknázása volt.Mivel a téma a magyar történetírásban eddig felderítetlen terület, a tanulmány a spanyol diplomácia főbb kapcsolódási pontjaira, azok kereskedelmi motivációira, az interakciók hátterére és korlátaira, az ismétlődő kihívásokra, valamint az elért részleges eredményekre összpontosít, mindezt világos kronológiai keretben bemutatva. Mindezeket figyelembe véve a tanulmány „kiindulópontként” szolgálhat a téma további, részletesebb kutatásához és megvitatásához.

Zitieren

APA

Túróczi, T. (2026). Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején. Távol-keleti Tanulmányok, 18(2). https://doi.org/10.38144/tkt.2026.2.3

Vancouver

Túróczi T. Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején. Távol-keleti Tanulmányok. 2026;18(2). doi:10.38144/tkt.2026.2.3

BibTeX
@article{Trczi2026,
  author = {Túróczi, Tamás},
  title = {Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején},
  journal = {Távol-keleti Tanulmányok},
  year = {2026},
  volume = {18},
  number = {2},
  doi = {10.38144/tkt.2026.2.3}
}
Kostenlos starten →