Földből növő bárányok és más csodák A Római Birodalom kínai szövegekben – a hivatalos történeti krónikákon kívüli irodalom a VI. század előtt
Távol-keleti Tanulmányok · 02.07.2026 · 18 (2)
DOI: 10.38144/tkt.2026.2.2 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Távol-keleti Tanulmányok, online erschienen am 02.07.2026. Verfasst von Krisztina Hoppál und 2 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 62 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A gyakran az ókori Selyemút két végpontjaként kezelt két nagy politikai entitás, Kína és Róma közötti interakciók kutatása már a 19. század óta a tudományos figyelem középpontjában áll. E diskurzus egyik pillére a kínai „Daqin” 大秦(„Nagy Qin”) kifejezés, amelyet gyakran leegyszerűsítő módon a Római Birodalommal azonosítanak. A tudományos kutatások nagy része szinte kizárólag korlátozott számú kínai forrásra, a hivatalos dinasztikus munkákra támaszkodik, figyelmen kívül hagyva a kifejezés összetettségét és a tágabb kontextust, amelyben használták.A gyakran idézett hivatalos történelmi krónikákon kívül ugyanakkor különféle földrajzi leírások, taoista értekezések, enciklopédiák, buddhista szútrák és más, a VI. század előttről származó dokumentumok is tartalmaznak Daqinra vonatkozó részeket. E források elemzése és a Daqinról alkotott képük vizsgálata a jelenlegi kutatásokban továbbra is alulreprezentált.A fenti problémákra reflektálva jelen tanulmány a hivatalos történelmi krónikákon kívüli szövegek első kommentált magyar fordítását és átfogó elemzését közli, elsősorban a VI. század előtti munkákra fókuszálva. Elsődleges célja, hogy rávilágítson a „Daqin” fogalom összetettségére, és bemutassa, hogy a közvetlen császári eliten kívül – ugyanakkor továbbra is a legfelső társadalmi rétegekben – élő kínai társadalmi csoportok milyen elképzeléssel rendelkeztek az ismert világ legnyugatibb pontjáról, azaz Daqinról.A különböző forrástípusok szemelvényeit összegezve tehát megállapítható, hogy Daqinnel kapcsolatban egy összetett, és általánosságban pozitívnak tekinthető birodalomképet vázolnak fel. Ezek az azonosságok részben arra világítanak rá, hogy ezekben a különböző műfajú és korú munkákban egyaránt ismétlődő elemek lehettek a Daqinnel kapcsolatban legelterjedtebb, toposszá szilárdult részletek. Másrészt arra is utalhatnak, hogy a hivatalos történetíró krónikák egyfajta mérceként is funkcionáltak, melyhez az egyéb műfajú források hasonlítani akartak, rendkívül hasonló narratívát eredményezve. Ehhez illeszkedik, hogy a taoista elemekhez hasonlóan a konfuciánus szemlélet mindegyik forrástípusban erőteljesen megmutatkozik. Ezek közös vonása a békés, tökéletesen kormányzott társadalom propagálása, mely részben magyarázatot szolgál Daqin utópisztikus leírására is. Talán mindezzel összefüggésbe hozható, hogy egyes szemelvények a történeti munkákban foglaltak közül csupán a mitikus elemeket emelik ki, általánosságban pedig a dinasztikus munkákban felvázoltnál túlzóbb, rendkívül utópisztikus képet festenek az országról. A sinocentrikus világkép szintén egyértelműen megmutatkozik: a daqinieket például hu 胡barbárokként mutatják be a források, még ha civilizáltságukat ki is emelik. A Kínába küldött, a császár előtt hódoló daqini követségek szintén a sinocentrizmus jellegzetes példái. A Daqin-leírások további fontos eleme a számos egzotikus, különleges termék felsorolása. A hivatalos történetírói munkák részletes terméklistáinál ugyan a nem dinasztikus művek termékfelsorolásai rövidebbek, az egyes termékekre vonatkozó lejegyzéseik azonban jóval részletesebbek. Ezek gyakran a későbbi, Perzsiához köthető szövegekben szó szerint megtalálható adatokat közölnek. Mindez leginkább azzal magyarázható, hogy Daqin a tárgyalt időszakban az egzotikumok és különlegességek származási helyének szimbólumává vált. Ezt a szerepet a 6–8. századtól Perzsia vette át.A fentiek alapján a 6. század előtti kínai forrásokban bemutatott Daqin egy rendkívül összetett, többrétegű jelentéstartalommal rendelkező fogalom, amely sokkal inkább a kínaiak által ismert világ legnyugatabbi pontján elhelyezkedő entitásként értelmezendő, semmint kizárólagosan a Római Birodalomként, annak tényleges földrajzi, politikai és gazdasági jellemzőivel.
Zitieren
APA
Hoppál, K., Pap, M., & Boros, G. P. (2026). Földből növő bárányok és más csodák A Római Birodalom kínai szövegekben – a hivatalos történeti krónikákon kívüli irodalom a VI. század előtt. Távol-keleti Tanulmányok, 18(2). https://doi.org/10.38144/tkt.2026.2.2
Vancouver
Hoppál K, Pap M, Boros GP. Földből növő bárányok és más csodák A Római Birodalom kínai szövegekben – a hivatalos történeti krónikákon kívüli irodalom a VI. század előtt. Távol-keleti Tanulmányok. 2026;18(2). doi:10.38144/tkt.2026.2.2
BibTeX
@article{Hoppl2026,
author = {Hoppál, Krisztina and Pap, Melinda and Boros, Gábor Péter},
title = {Földből növő bárányok és más csodák A Római Birodalom kínai szövegekben – a hivatalos történeti krónikákon kívüli irodalom a VI. század előtt},
journal = {Távol-keleti Tanulmányok},
year = {2026},
volume = {18},
number = {2},
doi = {10.38144/tkt.2026.2.2}
}
EUVIMED