A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében
Távol-keleti Tanulmányok · 02.07.2026 · 18 (2)
DOI: 10.38144/tkt.2026.2.1 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Távol-keleti Tanulmányok, online erschienen am 02.07.2026. Verfasst von András Várnai. Die Arbeit nennt 81 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Igen jelentős kérdés az ókori Kína történetében, hogy mi a helyzet a Xia-kor történetiségével, illetve miképpen ítélhetjük meg a Shang-kor helyzetét és a Shang–Zhou-hatalomváltást. Ebben a tanulmányban ismertetem a neolitikus és archaikus Kína történetét friss régészeti feltárásokra támaszkodva, amelyek jelentősen bővítik ismereteinket. Az elemzés hangsúlya a vizsgált hosszú időszak társadalmi dimenzióján van.Az első mezőgazdasági településektől az első civilizációk megjelenéséig és kialakulásáig tartó időszak elemzése során kiderült, hogy több helyi kultúra egymástól függetlenül fejlődött ki, és az ezek közötti későbbi kapcsolat alapozta meg a kínai civilizációt. A településszerkezet és a temetkezés faluközösségi struktúrára utalnak. A friss régészeti ásatások arra engednek következtetni, hogy a neolitikumban az alapvető termelési tevékenységek terén jött létre interakció a falusi közösségek között. A korszak végére nagyobb társadalmi komplexitás figyelhető meg, amelyet a nagycsaládi szerkezetek kialakulása és egymást átfedő hierarchiák jellemeznek.A régészeti leletek vizsgálata során felmerül a kérdés, hogy a „Xia-korszaknak” nevezett időszakból származó régészeti adatok bizonyítják-e a Xia-dinasztia létezését. Egyes kutatók szerint az Erlitou-kultúra korai bronzkori városi társadalma megfeleltethető a Xia-korszaknak, mások szerint a rendelkezésre álló adatok nem bizonyítják ezt a tézist. Emiatt továbbra is vita folyik arról, hogy Kína első dinasztiája a történelem valósága volt-e, vagy pusztán későbbi hivatalnok-írástudók hatalomtechnikai célokat szolgáló kitalációja. Jelenleg nincs érdemi régészeti bizonyíték, amely alátámasztaná a dinasztia létezését.A régészeti leletek megerősítik, hogy a korai Shang államszervezet az Erligang-kultúra városi civilizációja idején jött létre, és később alakult át erősen hierarchikus hatalmi struktúrává. Erligangban ugyanakkor nem kerültek elő olyan régészeti leletek, amelyek egyértelműen összekapcsolhatók volnának a hagyományos történeti narratívával. Az ásatások alapján a késő Shang- (Yin-) dinasztiához kapcsolódó Yin (Yinxu) romjai királyi székhelyként, hatalmi központként és rituális gyakorlatok helyszíneként azonosíthatók. A 20. és a 21. század fordulójának időszakában Anyangban talált régészeti leletek egy nagymértékű átalakulásra engednek következtetni, amely a Shang hatalom hanyatlásához vezetett, és elsősorban a korábbi kulturális sokszínűség megszűnése jellemzi. Ezek a kezdeti változások alig észrevehetők a Shang–Yin-korszak utolsó szakaszához képest, amelynek átalakulása a Nyugati Zhou-korban tovább gyorsult. Ez rávilágít a tradicionális történeti szövegek és a régészeti adatok közötti ellentmondásra.
Zitieren
APA
Várnai, A. (2026). A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében. Távol-keleti Tanulmányok, 18(2). https://doi.org/10.38144/tkt.2026.2.1
Vancouver
Várnai A. A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében. Távol-keleti Tanulmányok. 2026;18(2). doi:10.38144/tkt.2026.2.1
BibTeX
@article{Vrnai2026,
author = {Várnai, András},
title = {A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében},
journal = {Távol-keleti Tanulmányok},
year = {2026},
volume = {18},
number = {2},
doi = {10.38144/tkt.2026.2.1}
}
EUVIMED