Egy budapesti turisztikai célpont, a Hármashatár-hegy felemelkedése és ambivalens fejlődése
4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat · 2024
DOI: 10.36249/4d.72.5225 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2024. Verfasst von Attila Csemez. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A Budai-hegyek város-közeli vonulatainak turisztikai fejlesztésében jelentős különbségek voltak. Az eltérő kialakítás okai között az erdősült hegyekkel szomszédos város-részek jellege, a városi közlekedési hálózatok kiépítése,a domborzati adottságok, a turisztikai vonzáspontokat jelentő objektumok és az erdőállományok egyaránt szerepelnek. A Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig terjedő erdőkben a kirándulók már a 19. század végén megjelentek. A Mátyás-hegytől a Csúcs-hegyig terjedő hegyvonulat esetében az első turisztikai fejlesztési lépésekre csak az 1930-as évektől került sor. Az Árpád-pihenőt 1929-ben, a Hármashatár-hegyi turistaházat 1932-ben, a vitorlázó repülőtér pilótaotthonát és a hangárokat 1940-ben avatták.A II. világháborút követően a Hármashatár-hegy csúcsától északra fekvő vitorlázó-repülőtéri bázis honvédségi kezelésbe került, a déli oldalon pedig „zavaró-állomást” építettek. Lezárt katonai területek ölelésében a látogatók elevenem érezték jól magukat, amit a csúcsra vezető jelzett turistautak áthelyezése tovább fokozott. A Hármashatár-hegy csúcsán felállított antenna-erdő látványa sem voltvonzó a turisták számára. A taposási terhelésre érzékeny sziklagyepeket a H autóbusszal érkező tömegek a virágok szedésével, a piknikezéssel és a téli ródlizással jelentősen károsították. Az MHSZ gyakorló pálya kiépítésével 1973-ban a Hármashatár-hegy nyugati lankáján a növényzetet maradandóan károsították. A vegetációt a sárkányrepülősök, majd a siklóernyősök a starthelyeken tönkretették.A turisztikai szempontból mostoha viszonyokon a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. jóvoltából a Hármashatár-hegyen folyamatosan sikerült javítani: 2016-ban átadták a Guckler Károly-kilátót, az egykori lezárt területen megnyitották a turistaházat, és a látogatók fogadására büfét nyitottak. A 495 m magas csúcs közelében az antennák látványa,az MHSZ pálya és a kerítések maradványai azonban még eltüntetésre várnak.
Zitieren
APA
Csemez, A. (2024). Egy budapesti turisztikai célpont, a Hármashatár-hegy felemelkedése és ambivalens fejlődése. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. https://doi.org/10.36249/4d.72.5225
Vancouver
Csemez A. Egy budapesti turisztikai célpont, a Hármashatár-hegy felemelkedése és ambivalens fejlődése. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. 2024. doi:10.36249/4d.72.5225
BibTeX
@article{Csemez2024,
author = {Csemez, Attila},
title = {Egy budapesti turisztikai célpont, a Hármashatár-hegy felemelkedése és ambivalens fejlődése},
journal = {4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat},
year = {2024},
doi = {10.36249/4d.72.5225}
}
EUVIMED