EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A 18. század régészete Visegrádon

István Kováts

Magyar Régészet · 2025 · 14 (4) · 23-34

DOI: 10.36245/mr.2025.4.1 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Régészet, 2025. Verfasst von István Kováts.

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A gazdag történelmi múltú Visegrád kevéssé ismert és kutatott időszaka a 18. század. Az elpusztult középkori királyi székhely és rezidencia területén létrejött telepes falu, majd mezőváros településképe, topográfiája, lakosságának etnikai összetétele gyökeresen megváltozott a 17-18. század fordulójától. Ugyanakkor a kialakuló gazdálkodást és mindennapi életet a korábbi évszázadokhoz hasonlóan erőteljesen befolyásolta a természeti környezet. Különösen a Duna közelsége, valamint a kiterjedt rommező határozták meg alapvetően a barokk időszak építkezéseit és a korabeli Visegrád arculatát. A középkori alapokon új épületek emelkedtek az egyes még álló romok, az egykori úthálózat, telekbeosztás és kommunális létesítmények jelentékeny részeinek felhasználásával. Így alakult ki a 20. század második feléig – sőt egyes esetekben napjainkig is – ismert egyutcás, szalagtelkes, bizonyos pontokon halmazos településszerkezet, amely sok szempontból közvetlen előzménye a mai Visegrádnak. Erről az időszakról egyre több információval rendelkezünk az írott (történeti-topográfiai) források mellett a hagyományos régészeti korszakhatáron (1711) túlnyúló feltárásoknak köszönhetően is.

Zitieren

APA

Kováts, I. (2025). A 18. század régészete Visegrádon. Magyar Régészet, 14(4), 23-34. https://doi.org/10.36245/mr.2025.4.1

Vancouver

Kováts I. A 18. század régészete Visegrádon. Magyar Régészet. 2025;14(4):23-34. doi:10.36245/mr.2025.4.1

BibTeX
@article{Kovts2025,
  author = {Kováts, István},
  title = {A 18. század régészete Visegrádon},
  journal = {Magyar Régészet},
  year = {2025},
  volume = {14},
  number = {4},
  pages = {23--34},
  doi = {10.36245/mr.2025.4.1}
}
Kostenlos starten →