A 18. század régészete Visegrádon
Magyar Régészet · 2025 · 14 (4) · 23-34
DOI: 10.36245/mr.2025.4.1 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Régészet, 2025. Verfasst von István Kováts.
Abstract (Originalsprache)
A gazdag történelmi múltú Visegrád kevéssé ismert és kutatott időszaka a 18. század. Az elpusztult középkori királyi székhely és rezidencia területén létrejött telepes falu, majd mezőváros településképe, topográfiája, lakosságának etnikai összetétele gyökeresen megváltozott a 17-18. század fordulójától. Ugyanakkor a kialakuló gazdálkodást és mindennapi életet a korábbi évszázadokhoz hasonlóan erőteljesen befolyásolta a természeti környezet. Különösen a Duna közelsége, valamint a kiterjedt rommező határozták meg alapvetően a barokk időszak építkezéseit és a korabeli Visegrád arculatát. A középkori alapokon új épületek emelkedtek az egyes még álló romok, az egykori úthálózat, telekbeosztás és kommunális létesítmények jelentékeny részeinek felhasználásával. Így alakult ki a 20. század második feléig – sőt egyes esetekben napjainkig is – ismert egyutcás, szalagtelkes, bizonyos pontokon halmazos településszerkezet, amely sok szempontból közvetlen előzménye a mai Visegrádnak. Erről az időszakról egyre több információval rendelkezünk az írott (történeti-topográfiai) források mellett a hagyományos régészeti korszakhatáron (1711) túlnyúló feltárásoknak köszönhetően is.
Zitieren
APA
Kováts, I. (2025). A 18. század régészete Visegrádon. Magyar Régészet, 14(4), 23-34. https://doi.org/10.36245/mr.2025.4.1
Vancouver
Kováts I. A 18. század régészete Visegrádon. Magyar Régészet. 2025;14(4):23-34. doi:10.36245/mr.2025.4.1
BibTeX
@article{Kovts2025,
author = {Kováts, István},
title = {A 18. század régészete Visegrádon},
journal = {Magyar Régészet},
year = {2025},
volume = {14},
number = {4},
pages = {23--34},
doi = {10.36245/mr.2025.4.1}
}
EUVIMED