A világűr militarizálásának lehetséges következményei
Honvédségi Szemle · 2024 · 152 (6) · 22-43
DOI: 10.35926/hsz.2024.6.3 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Honvédségi Szemle, 2024. Verfasst von Mihail Istvanovics Várdai.
Abstract (Originalsprache)
2018. január 12-én az Indiai Állami Űrügynökség (Indian Space Research Office – ISRO)2 31 különböző méretű műholdat juttatott ki Föld körüli pályára, melyből négy darab a Swarm Technologies amerikai cég tulajdona volt, ezeket előzetesen nem engedélyezték.Ez az első eset, hogy az űrtechnológia nyújtotta kiskaput valaki kihasználta. Ez az esemény rávilágít arra a problémára, hogy gyakorlatilag bármilyen célból lehet űreszközt kijuttatni a világűrbe ellenőrizetlenül, csak pénz kérdése az egész. A hidegháborút követően vált valósággá, hogy magáncégek, magánemberek űreszközöket gyártanak, és Föld körüli pályára állítanak, ami új helyzetet idézett elő az eddig hagyományosan állami kézben lévő űreszközök terén.
Zitieren
APA
Várdai, M. I. (2024). A világűr militarizálásának lehetséges következményei. Honvédségi Szemle, 152(6), 22-43. https://doi.org/10.35926/hsz.2024.6.3
Vancouver
Várdai MI. A világűr militarizálásának lehetséges következményei. Honvédségi Szemle. 2024;152(6):22-43. doi:10.35926/hsz.2024.6.3
BibTeX
@article{Vrdai2024,
author = {Várdai, Mihail Istvanovics},
title = {A világűr militarizálásának lehetséges következményei},
journal = {Honvédségi Szemle},
year = {2024},
volume = {152},
number = {6},
pages = {22--43},
doi = {10.35926/hsz.2024.6.3}
}
EUVIMED