A nukleáris elrettentés katonai oktatásának szükségessége
Honvédségi Szemle · 03.05.2024 · 152 (2) · 60-73
DOI: 10.35926/hsz.2024.2.6 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Honvédségi Szemle, online erschienen am 03.05.2024. Verfasst von Attila Torba.
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány azt vizsgálja, milyen irányba változott az európai biztonságot garantáló nukleáris elrettentés formája a szomszédunkban zajló háború kitörése óta. Napjaink Európájában a hidegháborút követő nukleáris leszerelés tendenciája az orosz–ukrán háború hatására megfordult. Ennek oka az orosz területi alapú revizionista politika nukleáris fenyegetést sem nélkülöző kommunikációja és képességdemonstrációja, ami központi témává tette az európai nukleáris elrettentés igényét. Napirenden van az Egyesült Államok nukleáris megosztási kezdeményezése, mely lehetővé teszi a kiterjesztett és kollektív elrettentés eszközeinek modernizációját, így az új B61-12-es gravitációs bombák további NATO-tagországokba telepítését. A változó biztonsági környezet miatt a szerző javasolja újragondolni a nukleáris elrettentés oktatását a katonatiszti célcsoport oktatási rendszerében, hogy az ország fegyveres védelméért felelős tiszti állomány értse a NATO által biztosított nukleáris elrettentés logikáját, amely Európa alapvető biztonsági garanciája egy esetleges Oroszországgal szembeni konfliktus elkerülésére.
Zitieren
APA
Torba, A. (2024). A nukleáris elrettentés katonai oktatásának szükségessége. Honvédségi Szemle, 152(2), 60-73. https://doi.org/10.35926/hsz.2024.2.6
Vancouver
Torba A. A nukleáris elrettentés katonai oktatásának szükségessége. Honvédségi Szemle. 2024;152(2):60-73. doi:10.35926/hsz.2024.2.6
BibTeX
@article{Torba2024,
author = {Torba, Attila},
title = {A nukleáris elrettentés katonai oktatásának szükségessége},
journal = {Honvédségi Szemle},
year = {2024},
volume = {152},
number = {2},
pages = {60--73},
doi = {10.35926/hsz.2024.2.6}
}
EUVIMED